Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szabó Béla: Jobbágyfelszabadítás és honvédelem összefüggései Nógrád megyében, 1848–49-ben

nyomára nem akadunk, arra következtethetünk, hogy a honvédsereg átvonulása a legnagyobb rendben, a lakosság teljes támogatása mellett zajlott le. A Nógrád megye 1848—1849 évi nyugtái, elszámolásai szinte teljes egészében rendelkezésünkre állanak. A többezer nyugtát magábafoglaló anyagból mindössze egy utal jelentéktelen kihágásra. Varga Istvánnak az országút közelében fekvő pincéjét törte fel a táborozó magyar katonaság. Amidőn Csafarek Kálmán bíró vezetésével a község vezetősége kiszállt, egy ötakós üres hordó mellett néhány honvédet talált, akik arra a kérdésre, hogy miért törték fel a pincét, azt felelték, hogy „azt gondolták hogy ez az uraság pincéje és bosszankodtak azon, hogy az uraság a hadjáratra kocsmázási bort nem adott." A Damjanich táborába tartozó honvédek által okozott kárt (a zászlóalj számát egyetlen honvéd sem mondta meg) Repetzky Ferenc kormánybiztos utasítására a kárvallottnak kifizették. Ezen jelentéktelen, inkább az események életközeli ábrázolása szempontjából érdekesnek tartott eseten kívül semmi jelét nem lehet találni kilengésnek, atrocitásnak. Nem is volt erre szükség, hiszen a magyar kormány és a megye a honvédsereg katonáit maximálisan ellátta. A honvédek zsoldja magasabb volt, mint a császári sereg katonáié, ezen túlmenően élvezték a lakosság együttérzését és az ebből adódó széleskörű támogatását.

1

'

8 A megye gondosan szervezte meg a hadsereg ellátását. Április 12-én közölte a magyar tábor főintendánsa a megyével, hogy milyen természetbeni ellátmányra tart igényt. E rendelkezés értelmében szólították fel az egyes községeket a kiszolgáltatandó élelmiszer és lótáp kiállítására. Endrefalva 702 lakosú nórgádi községnek például — április 13-án közölt intézkedés értelmében — április 15-én

; az esti órákig 200 darab kenyeret (400 kenyérrészietet; egy részlet kenyér = 1 kg kenyér) kellett a balassagyarmati megyeházához beküldeni. Közölték a községgel, hogy a kenyerek 4 fontosak (1 font = 0.52 kg), igen jó kidolgozottak és kisütöttek legyenek, hogy azokat több napig el lehessen tartani. Ugyanez a község április 15-től 25-ig minden másnap köteles volt 200 darab kenyér és 3 kila zab) egy kila = 50 kg) beszállítására. Az áprilisi átvonulás időszakában tehát ez a 702 lakosú kis nógrádi község öt alkalommal, összesen 2000 kg kenyeret és 15 kila zabot szállított a honvédsereg élelmezésére.'

59 A községek áltál beszolgáltatandó élelmiszer mennyiségét a lakosság arányában vetették ki. Az Endrefalvánál több lakossal bíró Nógrádmegyernek például 3000 kg kenyeret és 75 kila zabot kellett az átvonuló hadsereg élelmezésére küldeni. A hadseregnek kenyérrel, zabbal, szénával, sőt nem egy esetben élőállatokkal történő ellátása a községek feladata volt. A kiszolgáltatott terményekért az állam készpénzben fizetett. Az élelmezésnél is jelentősebb terhet jelentett az élelmiszereknek, felszerelésnek

> a tábor betegeinek, poggyászainak szállítása. Ebben szinte minden igás áJiat.tal rendelkező résztvett. A teher nagyságára, Héhalom község áprilisban szolgáltatott előfogat mennyiségéről szóló kimutatásából következtethetünk. A kimutatás szerint a község áprilisban 10 négylovas elofogatot biztosított Gödöllőre, három napos menetidővel; 16 négylovas elofogatot Vácig, három nap menetidő; 1 előfogat Kisterenyéig másfél napra; 1 előfogat Hatvantól három állomásra; 1 elofogatot öt napra; 1 elofogatot 13 napra; 4 elofogatot 13 napra; 3 elofogatot 12 napra; 2 elofogatot hét napra; 2 elofogatot kilenc napra; 3 elofogatot három napra, s 2 elofogatot nyolc napra. Ezen túlmenően kiszolgáltatott a község 2672 részlet kenyeret, 80 porció szénát. A község szolgáltatásairól 58 darab nyugtatvanyt adott be a tavaszi hadjárat során és ennek fejében 643 forint 595 krajcárt fizetett ki részére a kormánybiztos.

100 175