Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szabó Béla: Jobbágyfelszabadítás és honvédelem összefüggései Nógrád megyében, 1848–49-ben

őrmestert hadnaggyá, Pongrácz Antal zászlóaljbeli őrmestert hadnaggyá."" E kinevezések is bizonyítják, hogy a zászlóalj tisztikarát fel kellett frissíteni. A zászlóalj parancsnoka a tavaszi hadjárat időszakában Jakabfalvy Antal volt. 1849. február 25-én Látházon nevezték ki a Nógrádi Zászlóalj parancsnokának. Ugyanekkor nevezték ki a zászlóaljhoz kapitányként Endrődi Jánost,

69 A zászlóalj a Guyon hadosztályon belül, a Szodtfrisz alezredes vezette dandárhoz tartozott. Szükségesnek látszik magyarázatát adni annak a változásnak, hogyan váltak a legtöbbször meggyőződés nélkül, erőszakkal, vagy pénzzel a honvédő háborúba kényszerített fiatalokból — köztük a nógrádiakból is — szinte napok alatt olyan katonák, akik győzni is tudtak a császári hadsereg felett. A szabadságért, függetlenségért küzdő ember találta meg a helyét, ismerte fel és tette magáévá azokat az eszméké, melyekért harcba indult. Sokat tettek a sikeres harcokért azok a katonai vezetők, akik a honvédzászlóaljak megszervezését, vezetését, szakmai tudáson túl nagy lelkesedéssel végezték. A falujából kiszakadj a falusi zsellér, jobbágyproblémáktól elszakított fiatalember a táborban olyanok közé került, akik között nemcsak bajtársakra, hanem szellemi vezetőkre is talált. A kialakuló katonai közösségek, a honvédzászlóaljak jó nevelőiskolának bizonyultak. Szeptember 8-án indult el Balassagyarmatról a váci táborba a megyei önkéntes mozgó nemzetőrség. A kormány Jellasich betörésének hírére négy önkéntes nemzetőri tábort hozott létre. A Dunán inneni (cáci) tábor vezetését (melyben Nógrád, Hont, és Pest megyék önkénteseit tömörítették) Ivánka Imre őrnagynak, e jólképzett katonatisztnek a vezetésére bízták. Nemcsak Nógrádból, de a környező megyékből is érkező úgynevezett önkéntesek között nagyon kevés lehetett a tényleges önkéntes. A nemzetőri Haditanácshoz küldött jelentésében Ivánka arról tudósít, hogy nagyon sok, úgyszólván semmivel sem felszerelt rongyon, meleg ruhákkal, pokrócokkal sem rendelkező érkezik a táborba, és sok az olyan egyén „kikre csak az erőszak hat, mivel azok nem önként, hanem az erőszaknak engedve vállalták a szolgálatot.

100 A Nógrád megyei önkéntesekre — valószínű Ivánka jelentésének az a része, mely a rossz felszerelésre utal — nem vonatkozott. A megyei választmány bár előírásszerűen, vagyis egyenruhába nem tudta nemzetőreit öltöztetni, lehető- , ségekhez képest azonban felszerelte. A kivonuló nógrádi önkéntesek egy dol- í mányt, atillát, vagy ujjas mellényt, egy posztönadrágot, egy pár csizmát, egy rövid szűrt vagy köpenyt, vagy csuhát, 'két pár fehérneműt, egy nyakravalót, egy föveget nemzetiszínű rózsával és fehér tollal, egy vászonzsákot a poggyász számára, egy bőrtarisznyát a töltény számára, kaptak a megyétől. Kaszákon, vas villákon és fejszéken kívül még 300 különböző típusú lőfegyverük is volt. A megye tehát a lehetőségekhez mérten kielégítően, más megyékhez viszonyítva gondosabban szerelte fel első kivonuló zászlóalját.

101 Jellasich támadása arra kényszerítette a magyar kormányt, hogy Ivánka seregét szinte minden alaposabb katonai kiképzés nélkül az országba törő ellenség visszaszorítására vezényelje. Szeptember 5-én a váci táborból, ahol ekkor még csak a Pest megyei két szászlóalj állomásozott, Ivánka arra kérte a hadügyminisztériumot, hogy engedjen neki három- négy hetet, hogy a fegyelmezetlen, fegyvert sohasem látott tömegből katonákat neveljen. A veszélyes helyzet következtében azonban erre nem volt mód, és az újoncokat menetközben kellett honvédekké nevelni.

102 157