Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szabó Béla: Jobbágyfelszabadítás és honvédelem összefüggései Nógrád megyében, 1848–49-ben

Ivánka szeptember 20-án a IV. Zászlóalj parancsnokságában — ideiglenesen — megerősítette. Az erről szóló, a miniszterelnöknek küldött felterjesztéséből tudjuk meg azt is, hogy a Dunán innen önkéntes mozgó nemzetőrség négy zászlóalja közül a nógrádiak a negyedik zászlóaljhoz tartoznak. fl.

f II. zászlóalj Pest megyeiekből, a III. zászlóalj Hont, Borsod, Heves megyeiekből tevődött össze.

91 Október 26-án, a schweháti csata előtt Kossuth Lajos, a Honvédelmi Bizottmány elnöke külön levélben kérte a hadügyminisztertől Horváth Pálnak, a „nógrádi önkénteseket alakító őrnagynak ugyanezen minőségben való megerősítését".

92 Október végén tehát már Horváth Pál nevéhez fűződött a nógrádi önkéntesek alakítása is, pedig csak Freyburg helyett küldték táborba. A honvédőrnagyi kinevezése azonban csak novemberben történt meg.

03 1848 decemberében a zászlóalj — mely ekkor már Első Nógrádi önkéntes Zászlóalj néven szerepelt — Beniczky Lajos kormánybiztos fennhatósága alatt a jablonkai hágó védelmére rendeltetett. December közepén Beniczky azt jelentette a Honvédelmi Bizottmánynak, hogy a nógrádiak visszaverték a jablonkai hágóba betörő császáriakat. December végén a Közlönyben megjelent újsághír szerint „Horváth a nógrádi zászlóalj őrnagya, Tarsowkáról egy könnyű rándulást tőn a Morva határszélek felé, és 21 foglyot, puskákkal és egyebekkel szerzett a hazának."

94 Ezen újsághír azonban az utolsó a Nógrádi Zászlóalj parancsnokának működéséről. A nógrádiakkal együtt küzdő 15. Honvéd Zászlóalj krónikása a január 2-1 budetini csata elvesztését és itt a nógrádi zászlóalj futását, majd a január 13—15-i, zászlóalj szétverését az Alsó- Felsőturcsek-i harcokban már Horváth érulánának tudja be.

95 Nincs adatunk arra, hogy januárban meddig vezette a zászlóaljat, de árulásának és alkalmatlanságának mindennél nyilvánvalóbb bizonyítéka az, hogy a Felső-Magyarországi Hadsereg Tábori Bíróságánál működő haditörvényszék elítélte. Az ítéletet Gelich Richárd: Magyarország függetlenségi harca 1848—49 című munkájában így tette közzé: „H... Pál, nógrádi zaszloaljbeli őrnagy másodfokú engedetlenség bűntényéért, a katonai kötelességmulasztásáért őrnagyi tisztségétől egyszerűen megfosztatott." Az ítéletek közöttt szerepel egy másik nógrádi is „Ó.. .cs Sámuel nógrádi zaszloaljbeli hadnagy ellenség elől harctérrőli gyáva megfutamodás bűntényért tisztségétőli gyalázatos megfosztásra és akasztófára ítéltetett, mely ítélet azonban kegyelem útján főbelövetésre lőn áváltoztatva."

96 Ó... cs Sámuelt is szeptember 3-án nevezték ki Balassagyarmaton a nógrádi zászlóaljhoz, aki nem más, mint Ondreovios Sámuel, ki mint káplár indult útnak az önkéntes sereggel. E tisztikarban azonban nemcsak árulók és gyávák találhatók. A jelentésekben említik Dobák Sándor, Paczolai Nárcisz, Diószeghy Tádé, Tyersztyánszki Zsigmond nevét, akik dicsérettel állták meg helyüket Schwechátnál, Budetinnél.

97 Mindezek ellenére a megye által választott tisztikar nem lehetett alkalmas a komoly hadiszolgálatra, illetve honvéd zászlóalj vezetésére. Már az első csaták előtt sokan hazajöttek a tisztikarból, a tábori szolgálat nehézségei pedig továbbiakat ösztönzött a gyors hazatérésre, betegjelentésre. November 16-án a zászlóaljnak az osztrák határszélről a jablonkai hágóho? való indulása előtt nagyarányú tiszti kinevezéseket hajtott végre a Hadsereg Főparancsnokság, nyilván a hiányzók, alkalmatlanok pótlására. Ekkor nevezték ki hon véd tisztekké: Jakabfal vy Antal főhadnagyot századossá, Dobák Sándor zaszloaljbeli főhadnagyot századossá, Tóbel János nemzetőr főhadnagyot főhadnaggyá, Scherk nemzetőr őrmestert hadnaggyá, Lovcsányi Pál zaszloaljbeli 156