Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szabó Béla: Jobbágyfelszabadítás és honvédelem összefüggései Nógrád megyében, 1848–49-ben

akik a polgári társadalom számára megbízhatóak voltak. A jómódúak, a vagyonosok kezébe. Még a nógrádi nemzetőrök egyenruhája is bizonyítja, hogy egy elit, kiemelt testület létrehozására törekedtek. A Nógrád nemzetőr ruha — sötétszürke atilla és dolmány, nemzetiszínű öv, fekete színű, lapított kalap, _

halálfővel — in

káhh illetf a losonci, balassagyarmati utcára, mint a hadszintérre. A márciusi és áprilisi szervezés csak az említett nagyobb központokban járt némi sikerrel. Szécsényrol, a megye akkori harmadik jelentősebb településéről nincs adatunk a lakosságot tekintve, a hasonló nagyságú Szirák esetében az első szervezés alkalmával mindössze 18-an jeletkeztek nemzetőrnek. A falvakban azonban az volt az általános, amit a karancskeszi kerületből jelentettek „... a nemzetőri őrségbe fájdalom egy sem ajánlotta fel magát azon okát adva, hogy most nincs nekik miből, ha a törvény fogja kényszeríteni, úgy kötelességüknek fogják tartani fegyvert fogni".

59 Másutt azzal utasították el a nemzetőrségbe való jelentkezést „ ... ha a másik helység beáll, ők is beállnak." Mivel azonban a másik helység nem állt be, így a nógrádi falvak népe 1848 áprilisában, májusában nem jelentkezett nemzetőrnek. Nem érezte ekkor még, hogy „miért" és „kiért" kell fegyvert fognia.

60 A megye választmánya és tisztikara nem szorgalmazta — 1848 tavaszán — különösebb módon a nemzetőri jelentkezést. A megyei helyzet a birtokos osztály szempontjából egyáltalában nem volt kedvező. Jogos volt a félelem, hogy fegyvert adjanak olyanok kezébe, akik ezt netán majorsági, legelő, vagy irtványföld kérdésük eldöntésének eszközéül használják fel. Nem kényszerítette azonban a nemzetőrség aktív szervezését áprilisban, májusban az országos helyzet sem, így a megyében megelégedtek azzal, hogy a nemzetőrségbe való jelentkezés ügyét napirenden tartották. A nemzetőrségről szóló magyar és szlovák nyelven írt tájékoztatásokat, felhívásokat a nemzeti őrsereg elleni előítéletek eloszlatása végett a községekben a lakosság között terjesztették/'

1 1848 május végén a nemzetőrségnek megyei szervezete még nem volt. Az országos nemzetőri haditanácsnak 560 nógrádi nemzetőr összeírását jelentették A megyei anyag azt bizonyítja, hogy ezek túlnyomó többsége Losonc, Balassagyarmat és Fülek városának nemzetőreiből tevődött ki.

62 A megyei nemzetőrségnek parancsnoka, vezetői tisztjei nincsenek. A megye lovas nemzetőreinek őrnagyát, — amely lovas nemzetőrséget három megye birtokosainak fiaiból (Hont Esztergom, Nógrád) szerveztek meg — csak júliusban nevezték ki

t Horváth Rudolf nyugalmazott huszárkapitány, nemzetőr őrnagy személyében. A lovas nemzetőrség a későbbiekben sem játszott szerepet, hiszen még október közepén is csak annyit jelenthetett róluk őrnagyuk, hogy „Nógrád eddig 50 lovas nemzetőrt, Hont 120-at, Esztergom 30-at állított ki. nagyobbrészt a műveltebb osztályból, szorgalmasan gyakorolják magukat és lovaik jó karban vannak". A gyalog nemzetőrök parancsnokát csak augusztus 3-án a megyei mozgósítás közben nevezték ki Freyburg Lajos (írják Frayburgnak is — Sz. B.) volt nyugállományú százados, nemzetőri őrnagy személyében, aki mindvégig betöltötte a nógrádi nemzetőrök parancsnoki tisztét.

63 1848 júniusában a Kamarilla által szított délvidéki szerb felkelés, a nemzetiségi mozgalmak, a horvát elszakadási törekvések és nem utolsó sorban a forradalom európai erői felett aratott ellenforradalmi győzelmek Párizsban, Berlinben, Olaszországban, egyre nyilvánvalóbbá tették a Habsburg-ház fegyveres fellépését függetlenségi törekvéseinkkel szemben. Június közepén már tényleges harc folyt a Bácskában és a Bánátban. Jellasich egyre nyíltabban fordult szem-