Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szabó Béla: Jobbágyfelszabadítás és honvédelem összefüggései Nógrád megyében, 1848–49-ben

1848. július 25-én rendeli el a hadügyminiszter az önkéntes mozgó nemzetőrség felállítását. Ez lényegében a nemzetőrségből toborzás útján kiállított, az egész háború idejére szolgálatot vállaló fegyveres erőt jelentette, melyet úgy is fel lehet fogni, mint a nemzetőrségnek tartós hadiszolgálatra alkalmas alakulatát. Az önkéntes mozgó nemzetőr zászlóaljak később honvéd zászlóaljakká váltak. 1848. július 11-i honvédelmi törvény értelmében augusztus 18-án rendeli el a hadügyminiszter az országgyűlés által megszavazott 200 ezer újonc első részlegének kiállítását. A honvéd zászlóaljba toborzás, vagy sorshúzás útján kellett biztosítani az újoncokat, kizárta azonban a helyettesítést. Az így toborzott újoncokat a honvéd zászlóaljakba osztották. Az előbb említetteken kívül önkéntes alakulatok, nógrádi vadászok, gerillák, védcsapatok kiállítására is sor került. Továbbá több ízben rendelnek el országos, vagy területi egységenként népfelkelést.

53 A megyei nemzetőrség megszervezése — az ország különböző vidékeihez hasonlóan Nógrád megyében is — már március végén vette kezdetét. Dessewffy Jób, Nógrád megyei alsó táblai követe 1848. március 22-i ülésről levélben tájékoztatta a megyét. Levelében szinte egészében ismerteti a nemzetőrség megalakításáról benyújtott törvényjavaslatot, és azokat a vagyoni feltételeket, melyet a nemzetőrséggel szemben az első törvényjavaslat előírt.

54 Útmutatása alapján azonnal meg is indult a nemzetőrség szervezése a teljes önkéntesség alapján. Március 24-én a losonci nemzetőrségbe már 212-en léptek be; március 26-án további 56-an; március 27-én pedig még 25-en. Március végére tehát Losoncon már mintegy 300 főnyi önkéntes jelentkező nemzetőrt írtak össze, akik a nemzetőrség saját szervezésére vonatkozó intézkedéseket megfelelően saját maguk választották meg tisztjeiket is. A losonci nemzetőrség tisztjei Wattai Alajos, Kemény Károly, Farkas Károly voltak.

55 Az önkéntes nemzetőrség létrejött ugyan, de nemzetőröknek fegyverük nem volt, csak május 13-án tudott Batthányi Lajos miniszterelnök intézkedni, hogy a losonci nemzetőrök számára 200 darab lőfegyvert utaljanak ki.

58 Itt kívánom megjegyezni, hogy központi fegyveralapból a későbbiek során nem juttattak lőfegyvert a nógrádi nemzetőröknek. Balassagyarmaton március utolsó napjaiban szintén megalakult a nemzetőrség. Létszámáról, tisztikaráról kimutatások nem maradtak fenn. Az irányításban, a szervezésben Katskovics Károly, Ebeczki Ferenc, Horváth Elek alispán jártak az élen.

57 Április 11-én Fülek mezővárosban, a gyalog nemzetőri seregbe 116 nemzetőr íratta fel magát önkéntes ajánlás mellett. A jelentés kitért arra is, hogy a nemzetőrök közül 42 fő le tudja fizetni az egyenruha és a fegyverek árát, 74 nemzetőr azonban nem képes ezen összeg lefizetésére. A füleki nemzetőrök is a törvény rendelkezéseinek megfelelően közakarattal választották meg főkapitánynak Kétszery Istvánt, alkapitánynak Kálmán Károlyt, auditornak — kapitányi ranggal — Oláh Sándort, tábori papnak Fridvalszky Mátyást Ezen túlmenően még két főhadnagyot, két alhadnagyot, egy első, egy második őrmestert, egy zászlótartót, egy sebészt, tíz káplárt és egy dobost is választottak.

58 A füleki, a balassagyarmati, losonci önkéntes nemzetőrséget nem szabad olyannak tekinteni, mely veszélyes helyzetben komolyabb katonai szolgálatra alkalmas lett volna. Csupán a városi rend, nyugalom biztosítására létrejött polgárőrségek voltak. A nemzetőrség szervezésének kezdetekor ragaszkodtak ahhoz, hogy a törvényes előírásokat, betartsák, és így valóban osak azok kezébe adtak fegyvert,