Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szabó Béla: Jobbágyfelszabadítás és honvédelem összefüggései Nógrád megyében, 1848–49-ben

tekintetben minden intézkedések azon rendeletek fonalán lévén eszközlésbe veendők, mellyek eddig az Országos Honvédelmi Bizottmány által kiadattak ezen állapot fenntartása mellett a haza jelenlegi nehéz perceiben kisebb érdekű ügyek elintézése nyugodtabb időre várakozhatván, igazgató választmányi ülések és törvénykezések, fenyítéki eljárások egyedüli kivételével ideiglenesen fölfüggesztetnek s Elnök Alispán úr igazgató választmányt csupán akkor fogja összehíni, midőn hazai tekintetben további megyei intézkedés szüksége előforduland. Azonban sürgetős magán ügy, közigazgatási ügyek elintézése zavar előidézése nélkül fel nem függeszthetvén, azok feletti határozhozást a megyei közönség minden tekintetben a működő megyei Honvédelmi Bizottmányra általruházza, melly fogja eszközölni a kijelöléseket is, amennyiben azok Elnöki hivatal hatáskörét meghaladják, fog intézkedni és netalán megokolandó levelezési közlekedésnek lovasok felállítása melletti pótlásáról, különösen pedig minden hétfőn ülést fog tartani, mellyben a be és kitáblázások is eszközöltetendnek. Végre a katonaság részére megkívántató ellátási rendelkezések Első Alispán Úrra bízatván, minden végrehajtó tisztviselő a haza érdekében figyelmeztetik: hogy illy nehéz időben a polgárok közötti lételük mellett őrködni, legkitűnőbb s legnemesebb hazafiúi kötelességüknek ismerjék. Melly határozat ön alkalmazásul E. Alispán nemzetőrségi őrnagy Frajburg Lajos illető csapatok alakítói, s minden végrehajtó tisztviselőknek s megyei honvédelmi bizottmány tagoknak kiadatni rendeltetett. Kiadta Fő Jegyző Veres Pál."

9 A szinte egészében közölt választmányi jegyzőkönyv beszédes bizonyítéka annak, hogy a megszállás nem jelentett törést. A megyei vezetés a Debrecenbe menekülő Honvédelmi Bizottmány intézkedéseihez óhajtotta magát tartani, azt ismerte el törvényesnek továbbra is. Január 11-én, egy nappal az osztrákok megérkezése előtt indította útnak Besztercebányára a választmány azt a 900 főnyi (600 puskás és 300 kaszás) újoncot, akik Balassagyarmaton gyülekeztek.

10 Nem lehet megállapítani, hogy mennyi volt közöttük a megyéből származó, és mennyi az északi megyékből a komáromi, váci, pesti gyülekező helyre igyekvő, és Balassagyarmaton megrekedt újonc. A megyei választmány a honvédsereg kivonulása után sem szüntette meg tevékenységét. Január 15-én intézkedett a nagyoroszi raktárból, Guyon ezredes rendeletére széthordott felszerelés, és anyag visszaszállítása érdekében. Kivizsgáltatta azt a p'anaszt is, mely a császári katonák Nagyoroszi és környékének garázdálkodásáról (kerítések, kazlak feltüzelése, stb) hozzá besnyújtottak." Még január 23-án is, mint Forradalmi Honvédelmi Bizottmány ül össze a megyei vezetőség, és határoz a megyében lévő lengyel csapatoknak Besztercebányára küldésében, melyet Görgey levelében kért a megyétől. Ugyanakkor tárgyalta Kossuth Lajosnak a Honvédelmi Bizottmány elnökének január 12-én kiadott újabb, az önkéntes lovas csapatok kiállítására vonatkozó rendeletét.

12 A Forradalmi és Honvédelmi Megyei Választmány január 30-án tartotta utolsó ülését, tehát három héttel a magyar seregek visszavonulása után. A január végi választmányi ülés anyagában szerepel a Debrecenben nyomtatott, ós a Honvédelmi Bizottmány által kiadott két kiáltvány. Az egyik január 20. dátummal, Klapka tábornok Felső-Tisza-i győzelméről, a másik január 23. dátummal Perczel tábornok szolnoki győzelméről tudósítja a nemzetet. Mindkét káltványt bizonyára ismertették az ülésen. De ugyanebben az anyagban szerepel már a „Pásztorlevél", melyben — január 20. dátummal Magyarország hercegprímása — felszólítja a róm. kath. lelkészeket és a híveket I. Ferencz József és Windischgrätz iránti engedelmességre.

13 134