Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szabó Béla: Jobbágyfelszabadítás és honvédelem összefüggései Nógrád megyében, 1848–49-ben

bizonyos lehetőségei. Ennek megvalósítását azonban a nemesi osztály érd eket védő, szűklátókörű politika megakadályozta. Mivel magyarázható, hogy ennek ellenére is képes volt a magyarság másfél évig tartó, szinte az egész nép összefogását igénylő történelmi küzdelemre? E kérdésekre keres a tanulmány választ, s igyekszik közben bemutatni a nógrádi parasztok, szegények problémás, küzdelmes életét.

3 A megye liberális nemesi vezetőinek magatartása a forradalom és a szabadságharc idején A reformkorban Nógrádot általában ellenzéki megyeként, a Kossuth-i politika támogatójaként tartották nyilván. Ezt elsősorban annak köszönhette, hogy a megyei vezetésben és az országos politikában olyanok kerültek élre, akik nem annyira birtokaik, mint szellemük frisseségének, aktivitásuknak, az új eszmék iránti fogékonyságuknak köszönhették vezető szerepüket. Ez azonban egyáltalán nem jelentette azt, hogy olyan nagy klerikális, konzervatív családok, mint a Zichyek, a Forgáchok befolyása elhanyagolható lett volna a megyében, ha az a megye vezetésében nem is minden esetben érvényesült. 1848-ban a megye vezetői zömmel a reformkor termékeny éveiben naggyá nőtt baloldali, liberális nemességből kerültek ki, akik közül nem egy — a polgári forradalom és szabadságharc időszakában — az országos politikai életben vállalt vezető szerepet. Az 1848 júniusában megválasztott hat nógrádi képviselőből például négy a szabadságharc során vezető politikai beosztást kapott, és Kossuth legközvetlenebb munkatársai közé tartozott. Kubinyi Ferenc losonci képviselő a reformkor nógrádi ellenzékének vezető alakja, 1848—49-ben a pesti, majd a debreceni országgyűlésen válik országosan kiemelkedő politikussá, mint az országgyűlési viták egyik irányítója. Pulszky Ferenc, szécsényi képviselő, 1848-ban a király személye körüli minisztériumhoz kinevezett államtitkárként, Bécsben képviselte a magyar kormányt, majd 1849-ben Kossuth londoni követeként a külpolitikai kapcsolatok kiépítésében vállalt vezető szerepet. Repetzky Ferenc füleki, és Sréter László balassagyarmati képviselők a Honvédelmi Bizottmányban, illetve bizonyos törvényhatóságok területére kiküldött, teljhatalmú kormánybiztosokként képviselték a forradalom és a szabadságharc ügyét. A megyei főnemesi ellenzék kiemelkedő alakja Teleki László 1848—49-ben Kossuth párizsi követe, majd az emigráció egyik vezetője. Az 1861. évi országgyűlésen a határozati párt vezére. Nógrád megye baloldali liberális nemességéből kikerülő országos vezetőknek nemcsak száma, hanem tevékenységi területe is elég jelentős. Elveikhez hűségesek maradtak nemcsak 1848-ban, hanem az azt követő abszolutizmus időszakában is.

4 Az országos vezetésbe került politikusok helyett 1848—49-ben egy fiatalabb, de ugyancsak gazdag megyei tapasztalatokkal bíró generáció került a megyei vezetésbe. Politikai érettségük ugyan még nem volt kiforrott, mint az előbbiekben említetteké, de becsületességükben, hazafiságukban, az 1843. áprilisi törvények iránti őszinte lelkesedésükben, tennikészségükben és energiájukban kételkedni nem lehet. 1848-ban, a polgári forradalom eredményeként nevezték ki gróf Ráday Gedeont nógrádi főispánná. Ténylegesen azonban ő Pesten és Debrecenben működött úgy, hogy a megyei politikai életben csak névlegesen vett részt. A megye tisztségviselőinek névsorát Horváth Elek alispán nyitotta meg. 131