Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

A kamarai jelentések hangja 1893-ban derűsebb lett. Több gyáralapításról számol be, így az „Egyesült Magyar Honi Üveggyárak Rt. Salgó-Tarjáni Palackgyárának alapításáról, valamint Schwarz A. és Fiai üveggyáráról Pálfalván. így 1893-ban Nógrádban 9 üveggyár lett."

9 Ezek a gyárak azonban 1894. év folyamán fognak csak termelni. A többi üveggyár felszerelését és speciális üzleti viszonyait az adatok elégtelensége miatt nem tudjuk elemezni, így hű képet sem lehet róluk alkotni. A jelentés még megállapítja, hogy a termelés 1893-ban fokozódott az üveggyáraknál. Az 1892-es kartell-felbomlás következményei nem érződlek nagymértékben a kamara területén .Ezekben az években a kivitel bővült, és a kamara üveggyárainak Ausztriába, az Amerikai Egyesült Államokba, Indiába „metszett üvegárukban élénk kivitele volt."

70 Országosan a kilencvenes évek elején némely cikkben túltermelés állt elő. 1893-ban a gyárak túl voltak halmozva megrendelésekkel, az árak azonban nem változtak, mert az árakat az osztrák gyárak állapították meg. Verseny alakult ki, belső termelési bajok keletkeztek. A hazai gyárak kibővítése és az újak alapítása abból a feltevésből indult ki, hogy egyfelől sikerül leküzdeni a kezdet nehézségeit, a nyers- és tüzelőanyag drágaságát, képzett szakmunkásokat tudnak alkalmazni, másfelől sikerül az üveggyártmányokat nagyobb nehézség nélkül belföldön értékesíteni. A megvalósulással azonban már bajok voltak. Az előrehaladott, és a technika minden vívmányával dolgozó cseh és osztrák üvegipar nagy tartaléktőkék felett rendelkezett, és le tudta annyira szállítani az üvegárakat, hogy a magyar üveggyárak nem tudták a versenyt állni. Olyan árengedményt tettek, hogy az árak a termelési költségeket sem fedezték. így válságba jutott a termelés.

71 113