Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

és emelése" céljából megalkotó't 44. t.c. 1. §.-a b) pontja kimondja, hogy a kedvezményeket kiterjesztik az üveggyártásra is, ha a gyártás regenerátoros kemencék segítségével történik. Ezek után változtatták meg a huták tulajdonosai a régi nyitott és közvetlen fatüzeleses olvasztó kemencéket, és építették fel a kor modern technikai követelményeként a regenerátoros kemencéket. A tőkeáramlás akkor indult meg az üvegipar felé ténylegesen, amikor 1890. évi. 13. törvénycikket az előző folytatásaként megalkotta a törvényhozás. Ez nagyobb lehetőséget nyújtott, mivel ez az előzőnek kibővítése volt. Ettől az időtől fogva a részvénytársaságok vettek kezelésbe több régi üveggyárat, sőt újabbakat is alapítottak. Ennek a fejlődésnek lett az eredménye, hogy az „Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt." 1893-ban megépítette Salgótarján nagyközségben, 400 ezer forint tőkebefektetéssel, „Lukács Béla Huta" elnevezésű sötétpalacküveg gyárát. Ezt követően Schwarz A. és Fiai, budapesti üvegnagykereskedő cég, Alsó- és Felső Pálfalva kisközségben, Salgótarjántól délre, szintén a vasútvonal mentén, 200 ezer forint tőkebefektetéssel solintáblaüveggyárat alapított, mely 1894 januárjában kezdte meg termelését.

1

"

1 A már említett törvények értelmében ezeket a gyáralapításokat kamat nélküli előlegekkel segítette a kormány. A meginduló fejlődés eredménye lett, hogy 1894-re két táblaüveggyára, 27 öblösüveggyára és 8 öblös és táblaüveggyára volt Magyarországnak. Ezek az üzemek a háztartási célokat szolgáló öblösüvegekkel megfelelően kielégítették a hazai szükségleteket, de csak az ablak- és táblaüvegből sikerült olyan mennyiséget termelni, amely az exportot is fedezni tudta a keleti és délkeleti területek felé. Ezek után szenteljük figyelmünket a nógrádi üvegipar fejlődésére az első iparfejlesztési törvény utáni években. Az erre az időszakra vonatkozó források közül a legfontosabbak a Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamarának a jelentései (amely a Nógrád megye közgazdasági viszonyairól is szól), valamint a magyar korona országának gyáriparáról szóló összefoglaló jelentések, az üvegiparra vonatkozó adatait használjuk fel. A kamarai jelentés a területéről szóló 1891-es adataiban nagyobb változásról nem számol be az általános iparviszonyok ismertetésekor. Ebben az időszakban a kamarai terület 11 üveggyárral rendelkezik, közülük 7 Nógrád megyére jut. A nógrádi gyárak közül fúvott és csiszolt üveget: Hámor, Málnapatak, Zlatno, Szinobánya (Katalinhuta), táblaüveget pedig: Farkasvölgy és Látk

a készített. 111