Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

hatása, és itt szerzett nagy érdemeket Nógrád megye a magyar üvegipar fejlesztése terén. Ugyanis Zahn J. György, zlatnói üveggyára hozta forgalomba az 1856-ban feltalált iris-üvegeket, majd üvegérméket, mellette műköszörűs tárgyakat, a muránóihoz hasonló üvegcsillárokat, lámpákat és gyertyatartókat, fehér és színes üveggel díszítve. 1866-ban a szinóbányai Katalinhuta telepén a Kossuch János cége rendezkedett be először Magyarországon gőzerővel való üvegcsiszolásra. A köszörülés és csiszolás mesterségében Zahn J. György üveggyára tűnik ki leginkább. Itt köszörülték 1866-ban az 1867-i koronázás alkalmával felajánlott kettős falú, latinbetűs csészéket I. Ferencz Józsefnek. 1874-ben homokfúvó gépet Magyarországon először Zayugrócon alkalmaztak. Az új és javított nyújtókemencét 1879-ben állították üzembe — először az országban — a Nógrád megyei Farkasvölgyön, Pock János táblaüveggyárában. 1881-ben pedig sor került a sajtolt üveg gyártására Kuchinka István K. fiai cég új-antal völgyi telepén. A belga rendszerű táblaüveggyártást 1894-ben kezdték meg, szinte egyszerre a pálfalvai és farkasvölgyi üveggyárakban.

63 Ennek ellenére a gyáripar — az első iparfejlesztési törvényig — az elmaradottságot tükrözte. Mindenütt hiány mutatkozott felhasználható tőkében. A lakosság vállalkozó kedve sem volt magasfokú, inkább a külföldi árúk, divatcikkek iránti kereslet volt a jellemző. A tőkehiány ott mutatkozott meg, amikor az energiahordozó változás miatt telephely-cserék váltak szükségessé egyes üzemeknél. Az üveggyári telepek lehúzódtak a közlekedési útvonalak közelébe, ahogy azt az energia és nyersanyag források megközelítésének, valamint a termékek elhelyezésének szempontja is meghatározta. Az alap&nyagok módosulása igényelte a nyersanyag beszerzés új útjának kiépítését, forradalmasította a termelési eljárást is, amely a gépesítés és a vegyi haladás soha nem sejtett fejlődése révén átalakult a gyáripar egész területén. A magyar gyáripar — és vele együtt az üvegipar — fejlődését 1881 nyitja meg, mivel a belső ipar „fejlődése 110