Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

lelőhelyektől független lett. A gyártás olcsóbbá vált. A változást, tőkeszegénységük miatt, a hazai gyárak nem követhették. Ez az oka annak, hogy az ausztriai üveggyártás döntő fölénye miatt a belföldi fogyasztás mintegy 40 %-át tudta csak fedezni a hazai ipar.

60 Ezért sok helyen kénytelenek voltak a gazdaságosság érdekében a táblaüveg és közönséges palacküvegek készítését beszüntetni. Csak a fehér és a félfehér öblösüveg készítésére szorítkoztak. Az üvegipar nagymérvű átállása országos méreteket öltött. A gyáraknál még nem terjedt el a szénhasználat, de működésük alapját, az erdőket felélték. Fokozta a gondot még az új erdőtörvény is, amely megszigorította a fakitermelést, de a felemelt ára miatt sem lehete t továbbra is gazdaságos tüzelőeszközként használni." A Siemens-féle regeneratív kemence alkalmazása nemcsak tüzelőanyag változást jelentett, hanem azt is, hogy az olvasztás ideje megváltozott, ez pedig magával hozta a gyárak munkarendjének, munkaszervezésének változását. Míg az olvasz

f

ás ideje a XVII. században még nyolc nap volt, a XIX. század elején már csak két nap, és ez a XIX. század végén — az új eljárással — 12—14 órára csökkent. A yáltozás azt jelentette, hogy az öblösüvegnél naponta egyszer, táblaüvegnél havonta 18—20 olvasztást tudtak csinálni. Ezáltal előtérbe került a tömegcikkek termelése. Vizsgáljuk meg, hogy a műszaki fejlődés hogyan jelentkezett az üveggyáraknál? Magyarországon szenet a Vas megyei Buglóc kisközséghez tartozó thalheimi cs.kir. szabadalmazott gyár használt először 1860—62 között, gáztüzeléses kemencéinél. Csak a válság megszűnése után, és a kedvező állami törvények érvénybe lépésével gondolnak a többi gyárak arra, hogy regenerátoros gázkemencéket állítsanak fel. Az öblösüveggyártásban jelentkezik először a műszaki fejlődés 109