Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

határozott (2 pozsonyi mérő) nagyságú belső telekkel elég ritkán találkozhatunk. A házas zsellérek belső telkének méretét az összeírás nem tünteti fel. Más forrásokból tudjuk, hogy a házas zselléreknél sem hiányzott a kert.

26 A XIX. század 60-as éveiben készült térképek, az ezeket kiegészítő birtokrendezési jegyzőkönyvek a belső telek nagyságának hasonló változatosságát tükrözik. Ezek a források lehetővé teszik, hogy az udvar (lakóházzal együtt) és a kert méretét külön is megállapíthassuk. Az alábbiakban néhány fundus nagyságát mutatjuk be. A kiválasztásnál azt vettük figyelembe, hogy az illető volt jobbágy és belső telke osztatlan legyen.

27 Község neve Gazda neve Belső telek ( ölben) Község neve Gazda neve Összes Község neve Gazda neve Összes udvar kert Dejtár Bellt Bernát 1444 394 1050 Csesztve Bacsa András 1 800 532 1268 Litke Kálmán Imre 1274 422 852 Szendehely Germán János 627 324 303 Kutatásunk kiterjedt a belső telek kerítettségére is. A belső telek eddig ismertetett megosztását (udvar, kert) vettük figyelembe e téma anyagának feltárásánál. Adataink alapján először arra a kérdésre igyekszünk választ adni, hogy az általunk vizsgált időszakban volt-e kerítés a lakótelek körül. Az ezzel kapcsolatos legkorábbi feljegyzés 1735-ből származik. Nőtincs községben kilenc károsultnál jegyzik meg, hogy épületei és az abban levő ingóságok mellett karóval kerített udvara is elpusztult a tűzvész következtében.

28 1738-ban Ludány községben 25 lakóház égett meg melléképületeivel együtt. A kárbecslők ebből 19 lakóháznál tüntették fel,