Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

hogy udvara körül való sövény, vagy kerített udvara is tönkrement.

29 Jakab János bokori jobbágynak „Kerítése az háza Körül" pusztult el 1770-ben.

30 Egy bolyki jobbágy kibecsültetésekor 1785-ben „ ... az egész fundusnak Környül való Kerítését" is felértékelték.

31 Barta László panyidróci jobbágynak „Az udvaron és Kerten lévő Kerítését" 10 forintra becsülték 1835-ben

3Arra is van adatunk, hogy az udvarba kapun keresztül lehetett bejutni az utcáról. Egy szentpéteri jobbágynak utca felüli fonott kapuját említik 1748-ból

33 A belső telek nagyobb részét elfoglaló kertnek is volt kerítése, garádja. 1758-ban három alsósztregovai jobbágy közül kettőnek 20—20, egynek pedig 40 „ölnyire való Kertyei Körül lévő új Sövény" pusztult el a tűzvész következtében. Ebben az évben az ugyancsak alsósztregovai bíró kertjéről megjegyzik, hogy „ ... az Körül való Kerítés 20 ölnyire hasogatot Karókbul más határbul kész pénzen vétettetett."'''

4 Káróból készített kerítéseket említenek Cserhátszentiván

35 (1835), Pusztaberki36 (1835), Marcal

37 (1843), Kiskürtös (1836) községekből is.3

8 Egy csecsei jobbágynak 1846-ban verett kerítése volt3

9 A szérűskertet többnyire fonott kerítéssel védték. Ilyen kerítés-ekről tudunk Pálfalva

40 (1817), Kökényes*

1 (1821), Ipoly-Kiskér

42 (1829) és Csecse (1843) községekből.

43 A lakóház előtt levő kertet egy esetben nemesnél említik 1768-ból

44 Közölt adataink alapján összefoglalásként rögzíthetjük, hogy a belső telek udvarát és kertjét kerítéssel védték az általunk vizsgált időszakban. A kerítésnek egyik legfontosabb funkciója a védelem biztosítása volt. Erre utal Szentiván (Cserhátszentiván) község 1734-ben készült falutörvények 11. pontja is : „Az melly Gazda Búzáját, Réttyét, Kertyét egyszóval minden néven nevezendő haszonra való féltő álapotit bé nem keríti 1 Rfban büntetessék."

45 A lóci uradalom bevetett földjét — hogy a szekerek és állatok kárt ne tegyenek benne — fonott sövénnyel kerítették be 1751-ben

46 A kerítés a bekerített terület használati jogát is szentesítette. Gergely György becskei jobbágy 1766-ban földjét úgy bővítette, hogy önhatalmúlag egy darab földet „ ... fel fogván bé Kerítette és most birja."

47 11