Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

említést. Nála is előfordul a Divény — Divin névvel, de Zólyom megyébe helyezve, ahol a többi üveggyárhoz hasonlóan „finom üveg, minő p.o.a. cseh és velenczei nem készítetek."

31 Hiába változik az üveggyárak száma 25—55 között, termelésük nem tudja fedezni az ország szükségleteit, így nagyarányú behozatalra van szükség. A magyar ipar és kereskedelem ebben az időben már kedvezőbb körülmények között volt, mint a század elején. Ezt a gyarmati gazdaságpolitika elleni harc tette lehetővé. Kereskedelmi tőke felhalmozódás jött létre a napóleoni háborúk konjunktúrájának következtében, kiváltotta a céhrendszer válságát, elősegítette a tőkés viszonyok gyors megerősödését. A bekövetkező dekonjunktúra és gazdasági válság a kereskedelmet és a kapitalista fejlődést visszavetette a nemesi birtokokon. A gyarmati gazdaságpolitika változatlansága, a tőke és a hitel hiánya tömörítette a reformkor magyar politikusait, és a küzdelem eredményeként megindulhatott a belső piac fejlődése, a kereskedelmi tőke felhalmozódása. Lassú volt a fejlődés, mert Ausztriától való függés sok vonatkozásban éreztette hatását. 1843-ban az iparfejlesztés nehézségeivel foglalkozik az Iparegyletek az országgyűléshez intézett emlékirata: „a gyáros, iparos nem szerezhet földtulajdont, csak bérelt földön vagy jobbágy telken építkezhet, de magára vállalja a robotolás kötelezettségét és hogy ezért a vállalkozónak sem tőke, sem hitel igénybevételére nem nyílik lehetősége, hogy kevés a szakember, a munkavállaló és ipari műszaki iskolák hiányában imég az a kevés ember sem rendelkezik megfelelő képzettséggel." A jobbágyság intézményének felszámolásával, a polgári jogegyenlőség bevezetésével a hivatal és birtokbírhatás szabadságával új társadalmi — gazdasági feltételek alakultak ki. Csak a XIX. század közepén valósult meg, a forradalom vívmányaként általános érvénnyel „a szabad bérmunka válalás és a vállalat alapítás, valamint a modern hitelezés lehetősége."

32 Az 1840. évi gyárakról szóló alaptörvény nemcsak az iparszabadság kimondásával adja meg a gyárak fejlődésének lehetőségét, hanem a munkavállalók szociális védelmének messzemenő szabályozásával is.

33