Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

Ëzek szükségességét egy nógrádi példával is bizonyítani szeretnénk, amely a gáosi posztógyárral is kapcsolatos 1845-ben. „Ip'ar s védegyletek előadván, hogy a hazai iparnak óhajtott kifej lését számos egyéb akadályok között annyira mi sem hátráltatja, mint a külföldről beköltöző gyármunkás védtelen állapota, s azon szomorú tehetség, miszerint egyes tisztviselők hivatalos hatalmuknál fogva a személyes jogokat megsérthetik, — a hírlapból tudomásokra jutott gácsi eset megvizsgáltatását kérik."

34 A fenti okoknak tudható be, hogy nehézségek közepette bontakozott ki a Felső-Ipoly völgyében a kapitalista jellegű üveggyártás. Az első lépést Zahn J. György tette meg, aki 1830 táján megalapította a Huszár, Sréter és Szentiványi családok birtokán, a Gömör megye határán fekvő, Cseh-Brezo kisközséghez tartozó Zlatno-pusztán üveggyári vállalkozását.

33 Más források szerint ez a gyár működését 1807-ben kezdte meg.

30 Egy új adatot közöl az alapításról a szlovákiai magyarok hetilapja, a Hét is : „ ... üveggyár húzódik meg az erdőkkel borított hegyek ölén, kéménye elvész a hegycsúcsok között. J. G. Zahn 1836-ban építette meg az első kemencét."

37 A megyei üvegiparról szóló eddigi munkák megfeledkeztek két gyáralapításról, mert a Málnapatak nagyközséghez tartozó Szamotercsen és Látkán is üveggyár kezdte meg működését már 1820-ban.

38 1836-ban a Szinóbánya községhez tartozó Katalinhután létesített Kossuch János, majd 1842-ben a Kuchinka testvérek Málnapatakon alapítottak üveggyárat. Az alapításokról szóló évszámok azonban nem pontosak, a már előbbiekben felsorolt problémák miatt. Ezeket tulajdonképpen a gyárosok hozzávetőleges adatai alapján tüntették fel, s inkább a keletkezés évtizedére, mint a pontos évszámra utalnak. Előadódhat az a helyzet, hogy néhány év eltéréssel adják az alapításokat a különféle feldolgozások. Ezeket szeretnénk a későbbiekben megközelítő pontossággal rendszerezni, a gyárak létesítésének kronologikus sorrendjében. A fent említett gyárak sík- és öblösüveget egyaránt gyártottak, és felvirágzásuk a XIX. század második felében következett be. A Felső-Ipoly völgyében, a hatvanas években új tőkés vállalatok kezdték meg működésüket Farkasvölgyben, Jópatakon és Hámorpusztán. 104