Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

tették. II. József által elrendelt, 1784-es törvényhatósági összeírás szerint, az üvegipar a negyedik helyen állt a magyar ipar rangsorolásában, és egyben a legtöbb üzemmel képviselt iparág az országban.

21 Az 1784/85. évi törvényhatósági összeírás kapcsán is változatlanul a legtöbb gyáripari üzem tulajdonosa amiatt panaszkodik, hogy kelő tőke és pénzszerzési lehetőség híján nem tudja fejleszteni vállalatát. A századforduló után gyorsan keletkeztek az alapítások, és a XIX. század végén is fennálló üveggyárak közül többen a század első felére teszik eredetüket. Demian J. A. (1805-ben) megjelent topográfiai és statisztikai munkájában több mint harminc üveggyárról tesz említést, melyek csak közönséges üveget készítenek: „de a cseh konkurenciával nem tudták felvenni a versenyt". Nógrád megyéből ez a feldolgozás a bzovai hutát említi meg, mint egyedüli gyárat. Demiant hiányos ismeretei miatt már Telkes is bírálta, mert nem ismerte az összes magyarországi hutákat. Ezzel szemben Futó M. ebben az időszakban 25 hutát tételez fel, köztük a Nógrád megyei zlatnói hutát is (1807) Ugyanennyit jelez Schwartner is 1809-11-ben, aki szerint a XIX. század első évtizedeiben több mint 25 működő üveggyár van, de nem nevezi meg őket. Knapp O. tanulmányában 31 üveggyárat említ ugyanebben az időszakban." Annak ellenére, hogy a huták számában a szerzők bizonytalanok, egyben azonban megegyeznek, hogy ezek az üzemek alacsony színvonalon dolgoznak. A kortárs szerint „csak közönséges üveget szolgáltatnak s még erre sem állják ki az összehasonlítást a cseh árukkal, úgyhogy továbbra is nagy mennyiségben kell behozni."

23 A XIX. század elején is változatlanul keresett cikk külföldön a hamuzsír, bár a kutatások rámutatnak, hogy a gazdaságos felhasználás csak ott engedné meg a termelést, ahol a fa másképpen nem hasznosítható.

2

'' A gyárak műszaki viszonyait tekintve, az iparban használt fűtőanyag — akár olvasztásra szolgál, mint a vas a fémkohászatban, akár égetésre, mint a tégla, agyag, — az üvegiparban még a XIX. században is a fa, habár Angliából elérkezik Ausztriába is az újkor ipari hajtó ereje, a szén. A fa anyagát energia előállítás mellett az ipari feldolgozás során nyert hamuzsír formájában is hasznosították. ezért hamarosan letarolják a környéken hozzáférhető erdőket.

25 József főherceg által bekért vármegyei és sz. kir. városi jelentések szerint 1820-ban 18 üveghuta volt üzemben Magyarországon. Ez az adat hivatalos ugyan, de mégis hiányos. Nógrád megyéből Divint (Divény) említi meg: „Nógrád megye Divin (most Divény — Sz. F.) vagy Bzován (most két külön kisközség — Sz. F.) volt üveghutában négy legény ablaküveget, négy pedig szép fehér öblös és metszett üveget készített, mely a csehországihoz hasonló volt."

20 Hasonlót ír 1826ban Mocsáry Antal is Divényről, és munkájában megemlíti még a Bzova Huttát is, ahol 311 fő élt.

27 Sághelyi szerint a József főherceg féle összeírásban csak Bzováról van szó, és ő is megismétli az összeírás szövegét arról, hogy négy legény ablaküveget, négy pedig szép fehér öblös és metszett üveget készített.

28 1822-ben Kees István — aki a birodalom gyáriparát három kötetes munkában ismerteti — 25 üveggyárról tesz említést, melyek már régebb idő óta működnek. Szerinte említésre méltó Nógrádból a Bzovai huta.

29 Fényes Elek — 1836— 40-ben megjelent munkájában — 55 üveggyár helyét sorolja fel, melyek közül a szűkebb értelemben vett Magyarországon 48 üveggyár volt. Ez a magas szám a XIX. század végére (1894) 12-re apad, összesen pedig csak 15 volt már belőle. Az 1890-ben már nemlétező Divényt említi meg Fényes Nógrád megyéből: „Divény Huta (Divény) hol igen szép üveget készítettek."

30 Horváth Mihály 1840-ben megjelent tanulmányában 1790—1825 között harminc üveggyár létesítéséről tesz 102