Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

idegen eredetét. Mint írja Morvából telepedeitt be Zólyom megyébe. Ott dolgozott 8 évig az általa nagy nehézségek által létrehozott üveghutában. Népszerűségre tett szert az érdemei miatt — az üvegmesterség bevezetése — nyolc éven át minden adótól mentes volt. Mivel azonban nem értett egyet az adóalappal, állomáshelyét megváltoztatta és Nógrád megyébe Bzovapusztára költözött. Ott a divényi uradalom segítségével az üveghutáját nagy költséggel felszerelte, 1772ben megkezdte működését és három éven át folytatta abban a reményben, hogy sorsa jobbra fordul. De ebben a megyében is utói érte, ami elől elköltözött: az adóprobléma. Ugyanis azt írja: királyi privilégium szerint kitűnő eredménnyel gyakorolja mesterségét, mindig szabad ember volt, mégis mint egyszerű falusi jobbágymunkás „opifex" kezelték és adóztatják, sőt porciót is követelnek tőle. Ezért a tekintélyes vármegyéhez fordult és hivatkozott az 1423/103 törvénycikkre, melynek értelmében a letelepedett iparosnak 6 év adómentesség engedélyeztetik, de neki még három éve sem volt. A levélben nemcsak a Nógrád megye, de a magyarországi kapitalista nagyiparnak is előremutató létesítményére, a gácsi gyapjúszövő manufaktúrára, — mely 1767 óta részvénytársaságként üzemelt — hivatkozik, mert ez a gyár a megye rendelete értelmében 12 éve mentes az adófizetéstől. Mint írja, a törvénynek a célja az lenne, hogy mesterségek behozatalát és letelepedését megkönnyítse, mivel „az üvegmesterséget ő vezette be a megyében és környékén, ezzel a királyoknak és birodalomnak intencióit nem kevésbé követve." Továbbiakban felsorolja tevékenységének hasznát: közhasznú tevékenysége volt, elsőrangú üveget készített és olcsóbbat, mint a behozottak; de nemcsak kézimunkával vesz részt a üveggyártásban és járulékainak készítésében, hanem az elkészült üveggel széles körben kereskedést folytat és e módon jövedelemre tesz szert a „nyomorúságos adózó" (az uradalom jobbágyaira gondol — Sz. F.) „Mivel ez így van és az én mesterségem nemcsak a közjó előmozdítására, kereskedelemre, a pénz forgásának megkönnyítésére szolgál, hanem magát a lakosságot is a legnagyobb mértékben segíti" — írja a továbbiakban, majd a fentiek figyelembe vételéért esedezik a tekintetes vármegyéhez, mert a mestersége nagy költségeket igényel és a gyümölcsét csak később adja. ,,... és az adónak való alávetettség szinte koldusi állapotra juttat, ha nem örökre, de legalább időlegesen a gácsi gyár mintájára adótehertől szabadítsa meg (már mint a vármegye — Sz. F.), amikor pedig a mentesség időszaka elmúlik, akkor méltányos bérleti díja megállapítását kéri befejezésül Hubka Bemard bzovai üveghutás mester sok tanulságot tartalmazó levele.

1

" A bzovai huta mellett, amelyet a források nem említenek név szerint, egyes szerzők más hutákat is felsorolnak melyek működéséről nem tudunk semmit sem. így pl. Szathmáry említi az 1771—74. évi összeírás alapján, hogy Nógrádban a divényi huta mellett volt még Kőváron is huta.

17 Véleménynük szerint a különböző nevek alatt szereplő huták — Divény-Huta, Divényhuta, Hutta, ÓHuta, fűrészvölgyi huta azonosak lehetnek. A XVIII. század végén és a XIX század elején is ,.aránylag magas színvonalat mutat fel az üveggyártás is, ami azonban minden valószínűség szerint csak a XVI., XVII. századbeli virágzás maradványa."

18 Korabinszky szerint az 1780-as években Magyarországon 39 üveghuta volt, közte említi meg a Nógrád megyei Divén (Divény) és Hutta (Ó-Huta) nevét.

19 Az összeírások szerint sok üveghuta szüntette be működését. A közölt számadatok eltérései miatt hiteles kép nem rajzolódik ki arról, hogy ebben az időszakban ténylegesen hány gyár működött. Valószínűleg a tüzelőanyag felhasználása miatt más területre költöztek, illetve termelésüket beszün101