Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

Szúpatak

21

, Nógrád községekben.

22 Mohóra, Cserhátsurány, Ipolyvece, Szendehely, stb. községekben pedig a pajtát a kertbe építették.

23 1770-ben, az egységes fogalmazásban és nyomtatásban kiadott községi Urbáriumok első puncTelek nagyság A belső telek nagysága pozsonyi mérőben Telek nagyság Sipek jLóc Trázs Surány másfél — — — 2 — 3 3 1/2 7 — — egész 1 1/4 2 1/2 — 1 1 2 2 3 4 4 1/2 5 1/? háromnegyed — — — 1 1 1 1/2 — — — — — — fél 1/4 1 1/4 1 1/2 1 1 1/2 1 1 1/2 1 3/4 2 2 3/4 negyed 1/4 — — 1 1/2 1 1/4 1/2 1 1/2 2 1/2 3 1/2 — tumában olvashatjuk: „...egy egész Jobbágy Házhelynek belső Fundusa, az az Ház-Helye, annak Udvara, szérős és veteményes kertye olly na%y, és téres Helyt foglallyon, a' minemű két Posonyi Mérő Mag alá kívántatik."

24 Egy évvel később 1771-ben, név szerint összeírták a jobbágyok által használt belső telek tényleges nagyságát.

25 Az összeírásból kitűnik, hogy községenként és családonként eléggé változatos nagyságú belső telket használtak a jobbágyok. Ennek szemléltetésére Sipek (Nógrádsipek), Lóc (Nagylóc), Trázs (örhalom) és Surány (Cserhátsurány) községek másfél-, egész-, háromnegyed-, fél-, és negyedtelkes jobbágyainak belső telek nagyságát mutatjuk be: Táblázatunkból kitűnik, hogy a telek és a belső telek nagysága között nem volt szoros összefüggés. Egy pozsonyi mérős belső telke a negyed-, fél-, háromnegyed-, és az egésztelkes jobbágynak is lehetett. Az Urbáriumban meg9