Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)
Kerényi Ferenc: Madách világnézetének néhány kérdéséről. (Vázlatok Az ember tragédiája I. és II. színének elemzéséhez)
пек hatására nem maradt változatlan, hanem a Büchnertől „folytatott időszaki teremtés"nek nevezett formát öltve, igyekezett a bibliai hat nap tézisét tágabban értelmezni. A teremtés után „születendő világok" említése az angyalok karában Madách tájékozottsága mellett közeledését is bizonyítja a vázolt, racionalizáltan idealista állásponthoz. 75 sor a Tragédiából — előttünk áll a teremtett világ mechanikus rendjének tézise, következhet az antitézis, kibontakozhat a konfliktus. Ha felbontjuk gondolatköreire Lucifer híres replikáját és szembesítjük a főangyalok hármas hozsonná jávai, a teremtés utáni rend teljes tagadása bontakozik elénk. Hozsánna néked, Eszme! (65. sor) Az ember ezt, ha egykor ellesi, Vegykonyhájában szintén megteszi. — Te nagy konyhádba helyzéd embered, S elnézed néki, hogy kontárkodik, Kotyvaszt s magát Istennek képzeli. (89—93. sor) Hozsánna néked, Erő! (70. sor) S mit tessék rajta? Hogy nehéz anyag Más-más tulajdonokkal felruházva, Miket előbb, hogysem nyilatkozának, Mem is sejtettél bennök, úgy lehet, Vagy ha igen, másítni nincs erőd ... (79—83. sor) Hozsánna néked, Jóság! (75. sor) Dicsőségedre írtál költeményt, Belehelyezted egy rossz gépezetbe, És meg nem unod véges-végtelen. Hogy az a nóta mindig úgy megyén. (98—101. sor) A gondos komponálásra jellemző, hogy Lucifer szavai előre jeleznek olyan gondolatokat, amelyek a későbbiekben jelentős teret kapnak. Ilyen a determinizmus problémája („Végzet, szabadság egymást üldözi..." 106. sor) és az entrópia fizikai elmélete a Föld kihűléséről: Míg minden megtelt, míg minden kihűlt, És megmarad a semleges salak. (87—88. sor) amely majd az eszkimó-színben tér vissza. A divatos elmélet már a reformkori sajtóban felbukkan, a leghiresebb megfogalmazása Nendtvich Károly nevéhez fűződik 1851-ből. Róla pedig tudjuk, hogy munkásságát Madách ismerte és értékelte, máskülönben aligha vette volna meg vegytankönyvét Aladár fia számára, hogy tanuljon belőle. Lucifer fölléptetésében Madách költői következetessége erősebb a bibliai hagyománynál: a negyedik főangyal a nyílt színen, mindnyájunk szeme láttára lázad. A konfliktus-indítás hic et nunc-formája azonban nem okoz törést, mert Lucifer korábbi bukását Madách összhangba hozta szakaszos teremtéselméletével : Győztél felettem, mert az végzetem, 31