Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)

Kerényi Ferenc: Madách világnézetének néhány kérdéséről. (Vázlatok Az ember tragédiája I. és II. színének elemzéséhez)

Hogy harcaimban bukjam szüntelen, De új erővel felkeljek megint. (262—64. sor) Madách kettős elgondolást szolgál ezzel: egyszeri, indulatszülte lázadóból Lucifer valóban „a tagadás ősi szellemé"-vé absztrahálódik, s mint ilyen, a drámai konfliktus erőteljes alakja lehet, a mechanikus rend tézisének ellenében az értelmi diszharmónia antitézise. Az Űrral való szembenállással Madách kétségkívül felújítja a Jó és a Rossz princípiumainak teológiai konfliktusát. A teremtés mikéntjének megválaszolási kísérlete azonban azt is bizonyítja, hogy a költő nem kerüli meg, hanem már az I. színben exponálja a mindenkori filozófiák alapvető problémáját, a szellem és az anyag viszonyának kérdését. E ponton a félre- és belemagyarázások tág lehetősége adódik, amikor is az elemzés a kétféle (erkölcsi és filozófiai) dualizmust egybemossa, azaz a szellem és az anyag szembeállítását egyetlen, magától értetődő gesztussal az Űr és Lucifer alakjához kapcsolja, holott az utóbbi — permanens tagadása kifejezéseképpen — örök eredetét hangsúlyozza, és mint testet öltött negáció az anyaggal sem azonosíthatja magát: Te anyagot szültél, én tért nyerek, Az élet mellett ott van a halál, A boldogságnál a lehangolás, A fénynél árnyék, kétség és remény. (127—130. sor) Még világosabban fogalmaz Madách a londoni színben: ... Míg létez az anyag, Mindaddig áll az én hatalmam is, Tagadásul, mely véle harcban áll. (262—64. sor) Az Űr és Lucifer viszonyának helyes értelmezéséhez nélkülözhetetlen a 143—144. sor „megfejtése", amely ismét a Tragédia szellemi hátországába vezet el bennünket. Együtt teremténk: osztályrészemet. Követelem. E szavak a mindenkori egyházi bírálók éles ellentmondását váltották ki. Prohászka Ottokár egyenesen „az ördög tűrhetetlen pökhendiségéről" beszél.

4 Az utalás valóban fontos, hiszen nem kevesebbet bizonyít, mint hogy Madách ismerte kora biblia kritikáját, így nyer értelmet a sokat emlegetett életrajzi adalék: a költő, miközben művén dolgozott, gyakran hívta meg kastélyába Sztregova felekezeteinek két papját, hogy teológiai vitáik közvetlen indítékot adjanak a drámai költemény vallásfilozófiai síkjához. A perdöntő dokumentum azonban egyik verse, A nő teremtése.

5 Keletkezési évszámát nem ismerjük, lévén a Madáchversek kronológiája mindmáig megoldatlan. A költemény számos vonatkozásában tekinthető a Tragédia előtanulmányának. A hőteremtés ismert biológiai formája helyett romantikus mítoszt építget: Éva Lucifernek és a báj tündérének, Hajnának a lánya. A név és a költői szándék — a nő mint „ördög, angyal lánya" — a magyar romantika eszköztárából kölcsönzött. A nőábrázolás e kettősségét azonban érdemes megjegyeznünk, mert még 32