Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)

Molnár Pál: A Nógrád megyei Madách-kultusz változása

Az ötvenes evekben megjelent értékelések, elemzések során megszülettek azok a kezdeti eredmények, amelyek alapul" szolgáltak egy teljesebb, igazabb Madách-kép kialakításához; egy, a népművelés számára is alapot nyújtó, a hamisításoktól mentes Madách-kultusz elindításához. E cikk keretében természetesen nem tekintjük át ez időszak országos eredményeit. Megmaradva eredeti gondolatmenetünkben csupán a megyei vonatkozások áttekintésére, az elért eredmények rögzítésére vállalkozunk. * Madách Imre politikai magatartásán, életművén alapuló, a költő igazi kultuszát szolgáló megyei tevékenység nem alakult ki zökkenőmentesen. Nyilvánvaló volt, hogy különösen az ellenforradalmi rendszer alatt kompromittált, lejáratott Madách Társaság újjáélesztéséről nem lehetett szó. A különböző megyei sajtóorgánumok, alkalmi kiadványok pedig szerencsére csak ritkán bocsátkoztak a szektáns, dogmatikus vonalvezetés idején szokásos aktuálpolitikai próbálkozásokba. A szocialista forradalom győzelme után kialakult helyzetben, különösen a szocializmus építésének első éveiben azonban, éppen a személyi kultusz eluralkodása következtében sor került üzemeknek, intézményeknek élő személyről való elnevezésére: A salgótarjáni állami gimnázium esetében is történt próbálkozás arra vonatkozólag, hogy a város legrégebbi középiskolája Révai József nevét vegye fel. Az akkori gimnáziumi diákok szóbeli elbeszélése alapján tudtuk meg, — miután már az avatás minden aktusára, műsorára felkészültek, és elkészült az új bélyegző is — hogy Révai József nem járult hozzá a névváltozáshoz. Csupán annyi valósult meg, hogy a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkező gyermekek számára indított, zömében szakérettségi felé irányított munkás-paraszt származású tanulókból álló osztályt nevezték el Révai osztálynak. Az iskola egészen 1951-ig A Salgótarjáni Állami Általános Gimnázium nevet viselte. A változásokkal kapcsolatban akkor több megyei születésű nevezetes személy neve került előtérbe. Tekintettel azonban, hogy a rövid múltú városnak nem voltak olyan kimagasló alakjai, akik számításba jöhettek volna, és Nógrád megye nevezetes személyiségeiről már neveztek el intézményeket — az 1951-es Madách-vita kapcsán is — Madách Imre neve került előtérbe. Szász János, a gimnázium tanára Iskolánk névadója с cikkében a következőkben indokolja a névadást: „A felszabadulás előtti »kenyeretlen Tarján« nem adhatott szellemi kiválóságokat az országnak, ehhez rövid és szegényes volt a múlt, a város egyetlen általános gimnáziuma mégis eszményképet keres a múltban, olyan eszményképet, amely a szocializmust építő ifjúság számára is szellemi forrást jelenthet. Maga a város fukar volt, de a Palócföld,, amelynek népe másfél évtized alatt modern várost varázsolt a régi helyébe, a legnagyobbak közül kínál néhányat. Választásunk Madách Imrére, Nógrád megye nagy fiára esett. 14