Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)

Molnár Pál: A Nógrád megyei Madách-kultusz változása

Válságos es ellentmondásos kor szülöttje, s nagy, eszmékben gazdag alkotása, Az ember tragédiája is ennek nyomát viseli. Pesszimizmus és optimizmus csalódás és újrakezdés váltakozik benne, ami érthető is a szabadságharc bukása utáni elnyomás miatt. E zűrzavaros, válságos, a feudalizmusból a kapitalizmusba átmenő és megoldatlan függetlenségi problémával terhes korban Madách világnézeti válsága, vívódása és útkeresése értékmérője lehet annak a biztonságnak, amellyel ma a marxizmus-leninizmus világméretekben is mutatja az utat a jövő felé, Ez az összehasonlítás azonban nem emelheti eszményképpé még Madáchot sem, de követendő példa az a felelősségérzet, amellyel kereste nemzete és az emberiség számára a válságból kivezető utat, azt a társadalmi rendet, amely »közös erővel összeműködik, minőt a tudomány eszmél magának, és melynek rendén értelem virraszt. El fog jőni, érzem jól tudom« — mondja a szabadverseny, a kapitalizmus világában csalódott Ádám — Madách. Hogy e jövőt Madách mégis torznak rajzolja, megmagyarázzák a körülmények, de semmit sem von le a költő felelősségtudatának értékéből, amellyel vitatta a jövőt, a megoldást az emberiség s egyben nemzete számára is. De példaképünk Madách abban is, hogy meglátta a haladó gondolkodású emberben a kételyek ellenére is küzdeni tudó és akaró, mindig jobbra, szebbre, tökéletesebbre törekvő szellemet. Ezért lett Madách iskolánk névadója."

22 A Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium már a névváltozást követő első években is fontos kultúrmissziós szerepet töltött be a salgótarjáni iparvidék ifjúságának nevelésében, az egyre nagyobb igényekkel jelentkező értelmiség utánpótlásában. Már az ötvenes évek elején számos tehetséges és kiemelkedő tanulója volt az iskolának. Közülük sokan ma is vezető beosztásban dolgoznak, vagy mérnökként, orvosként, pedagógusként kerültek vissza a városba. Salgótarján és a megye értelmiségének jelentékeny hányada végezte ezekben az években tanulmányait Salgótarjánban. A tanári létszámban is ugrásszerű fejlődés következett be 1952 után. A korábban már ott tanító, tapasztaltabb tanárok mellé olyan fiatalok ötvöződtek a tantestületbe, akik tevékenyen vettek részt — az iskolai oktató-nevelőmunka ellátásán túl — a város és a megye kulturális életében is. Az ellenforradalmat követően, a szocialista konszolidáció éveiben, majd a szocializmus alapjai lerakását megelőző években a gimnázium — a művelődéspolitikai irányelveknek megfelelően — intenzív kapcsolatot épített ki a termelőegységekkel. Már az 1958—59-es tanév második felében kapcsolatot létesítettek az acélgyárral, a tűzhelygyárral, az üveggyárral és az autóközlekedési vállalattal. Az üzemek aktív támogatása következtében került bevezetésre a gyakorlati oktatás is. Az iskola társadalmi kapcsolatai sokrétűen növekedtek és jó hatással voltak az iskolában folyó oktató-nevelőmunkára is.

23 15