Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)
Szabó Béla: Madách Imre közéleti tevékenysége Nógrád megyében
kiállításában Madách Imre is tevékenyen részt vett 1848-ban 3030 fő volt. A megyének sikerült 170 fő híjával e jelentős számú honvédet a 19-től 22-éves korú nógrádi fiatalokból kiállítani, és már 1848. október, november és december hónapokban a komáromi és váci gyülekező helyekre irányítani. 49 A nógrádiakból szervezték részben a Komáromban alakult 18. és 37. honvédzászlóaljakat, melyek a szabadságharc alatt mindvégig Komárom vára őrségéhez tartoztak, és 1849. nyarán a Komárom körüli harcokban vettek részt, majd 1849. októberében Klapka tábornok parancsnoksága alatt menlevél adása mellett adták fel a várat. Nógrádiakból töltötték fel részben a 32. és a 62. sorezredek Magyarországon állomásozó zászlóaljait. 1848. decemberében a váci gyülekező helyre bevonult nógrádi fiatalok pedig Görgey feldunai hadseregének megritkult zászlóaljait töltötték fel, és a zömmel VII. hadtest keretében vettek részt a szabadságharc küzdelmeiben. 50 A honvédzászlóaljba történő újoncozás során elsősorban a létszám mindenképpeni kiállítására törekedtek. A honvédelmi bizottmánynak azt a rendelkezését, mely eltiltotta a helyettesek fogadását, állítását, Nógrádban nem tartották be. A sorshúzás során bevonulásra kerülő gazdagok helyett nagyon sok szegődött zsellér, cseléd, szolgafiú állott zászlók alá. A nógrádi honvédek, az 1850-es falusi összeírások tanúsága, valamint a honvéd emlékkönyvek adatai szerint is túlnyomórészt a megye társadalmának legszegényebb rétegéből kerültek ki. 51 Elmondhatjuk, hogy azok védték a hazát, akiknek az 1848. áprilisi törvények a legkevesebbet adták. A Közlöny nógrádi tudósítása nyíltan is szót emelt amiatt, hogy a nógrádi „úriosztály", értelmiség mily kis lelkesedéssel és számban csatlakozik, illetve fog fegyvert. 52 A honvédség felállítása teljes mértékben a megyei hagyományok és módszerek szerint a megyei választmány által megbízott bizottságok hivatalos ténykedése mellett történt. E bizottságok irányításával, működésük feltételeinek megteremtésével, az egész mozgósítás organizációjával, a főhadbiztosnak nyilvánvalóan irányító szerepe volt. A fegyveres harcra elsősorban alkalmas honvédség felállításán túlmenően a megye társadalma nagyszámú nemzetőrt, népfelkelőt, gerillát és vadászt is kiállított a szabadságharc időszakában. Freyburg Lajos nemzetőr őrnagynak, ki előzőleg császári-királyi kapitány, később a nógrádi nemzetőrség parancsnoka, majd a világosi fegyverletétel után kilenc évi várfogságra ítélték, fennmaradt naplója alapján 1848-ban Nógrád megye 24 század gyalog nemzetőrt, egy osztály lovas nemzetőrt állított ki. A gyalog nemzetőr századot 200-nak véve, mintegy 5000-re tehető a fegyvert fogó nemzetőrök száma. A nemzetőrség az előzőekben már említett önkéntesektől eltekintve, nem hagyta el a megyét. Mindössze egy gyalogzászlóalj nemzetőrt indítottak 1848 őszén Lipótvárra Baloghy százados parancsnokságával. E nemzetőrök, csak hadi kaszákkal voltak felszerelve és néhány nap múlva vissza is tértek a megyébe. 53 A honvédelmi bizottmány, illetve Szemere Bertalan decemberi felhívása nyomán már ekkor megalakult Nógrádban mintegy 200 főből álló, lőfegyverrel ellátott gerilla-csapat, mely a honvédsereg visszavonulása