Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)

Szabó Béla: Madách Imre közéleti tevékenysége Nógrád megyében

után is a megyében tevékenykedett. A gerillacsapatok szervezése 1849. májusában a cári intervenció időszakában vált igazán jelentőssé. A nógrádi nemzetőrök és gerillák legjelentősebb fegyverténye 1848. júli­usában történt, amikor a kriváni táborban, mintegy 1200 nemzetőr, 1000 kaszás népfelkelő, s mintegy 800 nógrádi, gömöri, zempléni gerilla nyolc • napig szinte fedezte a Görgey vezette magyar sereg visszavonulását. 5 ' 1 A nemzetőrségnek, gerillacsapatoknak mint a megyei fegyveres erő­nek a szervezésében, létrehozásában a főbiztosnak még kiemeltebb sze­repe volt. Olyan feladatokat is, mint a lovas nemzetőrség felszerelése, vagy a megyei hajdúk, huszárok fegyvereinek átadása a lovas nemzet­őrség számára a hadifőbiztosnak adták ki rendelkezés végett. 50 Az előbbiekben igyekeztünk képet adni arról az erőfeszítésről, melyet a megye népe a szabadságharc időszakában katonai vonatkozásban ho­zott. Utaltunk minden esetben arra, hogy e tevékenységben, mint szer­vezőt, irányítót ott kell látnunk a megye főhadbiztosát, Madách Imrét is. Hogy mily jelentős szerepe volt Madáchnak, mi sem bizonyítja job­ban, mint az a választmányi ülési határozat, melyet 1848. szeptember 18-án a haza megmentésére hoztak. A határozat akként intézkedik: hogy „a másodalispán elnöklete alatt Prónay Károly kapitány, Madách Imre, Sréter Horác, Bekényi János és Plachy Ferenc összeülvén, az egész megyét kerületekre felosztják, melyben a közel vidéki lelkészek a kerületi tisztviselők s a népből a volt jobbágyok és zsellérek közül töb­ben a kitűzött időben megjelenni tartoznak... „e népgyűléseken történt meg a hazának jelen helyzetéről, ugyszinte a vész elhárítása szükséges eszközök szükségességéről" a nép értesítése. „Joggal követelhetvén min­den gyermekétől a haza — fejeződik be a határozat —, hogy midőn a dúló ellenség, a szabadság szent eszméjét, miért századok olta vívtunk letiporni és újra rabigába vonni akarja, tehetségét annak meggátlására fordítsa. Kiadta első aljegyző: Madách Pál." 51 ' E történelmi jelentőségű dokumentumban két Madách is szerepel, Pál, a költő öccse azon kevesek közé tartozott, akik 1849. januárjában lemondva tisztségükről elhagyták a megyét, Madách Pál Debrecenbe ment, mint Kossuth futára vett részt a szabadságharc további küzdel­meiben, és a futárszolgálat közben szerzett betegsége következtében még 1849 őszén meghalt. Imre a költő, Nógrád megye főhadibiztosa, mint e választmányi ülési határozat is bizonyítja, szinte az mondható, hogy „a megyei honvédelmi bizottmány" tagja. A szabadságharcban való részvétel azonban nemcsak katonát, nem­csak vért, hanem nagyfokú anyagi áldozatot is követel a megye népé­től. Ma már csak mozaikokból lehet összerakni, hogy mit is jelentett a XIX. század közepén egy ilyen, a nép széles tömegeit fegyverbe hívó harc gazdasági megszervezése. A besorozott újoncokat a parasztok ál­tal kiállított előfogatok százai szállították a megyén kívüli váci, komá­99

Next

/
Thumbnails
Contents