Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)
Kerényi Ferenc: Madách világnézetének néhány kérdéséről. (Vázlatok Az ember tragédiája I. és II. színének elemzéséhez)
• - ' A halhatatlanság is kellene. Mit képes tenni az arasznyi lét? (260—263. sor) A korábbi elemzők közül Alexander Bernát innen és a két fára terjedő isteni tilalomból vezette le — tévesen — az ember eleve halandó voltát. 8 Az Űr parancsával ismerős Lucifer szájából a fenti sorok elfogadhatóan hangzanak, s ennyiben nem lehetnek félreértés forrásai. Lucifer ismétlődő érvelései a liberializmus filozófiai világképének kétségeit tükrözik, a materialista természettudomány és gondolkodás újabb eredményeit. 9 Madách nem azonosul velük, de hangot ad ilyen nézeteknek. Így például az I. szín luciferi replilikája már felvetette a determinizmus kérdését („Végzet, szabadság egymást üldözi"). Az emberi szabadság fizikai, biológiai megkötöttségekkel való körülhatárolása most kézelfoghatóbb példákat nyer: Ezt tartja tán az a kis féreg is, Mely a gyümölcsöt eszi el előled, Meg a sas, mely a kis madárra csap, Avagy mi tesz nemesbbé tégedet? Egy szikra az, mely bennetek dereng, Egy végtelen erőnek mozzanása ; Mint a pataknak egyes habjai, Egy percre felcsillogva visszahullnak Közös medröknek szürke mélyibe. (238—246. sor) Madách a determinizmus problémaképével, mint azt filológiánk sikerrel kimutatta, már pesti egyetemi évei alatt megimerkedhetett a reformkori sajtó, elsősorban az Atheneum hasábjain. A műben koncentrált óriási filozófiai erőfeszítést bizonyítja és dicséri, hogy Madách költői kohójában egységbe forrhat a jó és a rossz közötti választás biblikus megfogalmazásával és az emberiség nagykorúságának kanti gondolatával anélkül, hogy mindez didaktikusán hatna, és törné Lucifernek, az értelmi díszharmónia szószólójának jellemrajzát : Igen, tán volna egy, a gondolat, Mely önutdatlan szűdben dermedez, Ez nagykorúvá tenne, önerődre Bízván, hogy válassz jó és rossz között... (247—250. sor) Madách fideizmusának kétségeit a II. színben egy műfaji és egy dramaturgiai tényező segíti érvényre. A drámai költemény dialógusformája kitűnően alkalmas az édenizmus állapotán túllépő ember körül a nézetek ütköztetésére, másfelől Lucifer érveinek súlyosaknak és logikusaknak kell lenniök, hogy a szín végére az első emberpár eljusson a bibliai történet megkövetelte bűnbeesésig. így került Lucifer szövegébe — a fentebb érintett gondolatokon kívül — az istenfogalom kialakulásának materialista értelmezése, amelyet olvasmányaiban Feuerbachnál és Büchnemél egyaránt megtalálhatott. Utóbbi az istenképzet antropomorf voltának bizonyítása felidézi Xenophanes híres replikáját az ökrök és az oroszlánok hasonformájú isteneiről. A gondolat visszfénye felcsillan a II. színben :
