Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)
Molnár Pál: A Nógrád megyei Madách-kultusz változása
Ez utóbbi annál is inkább fájdalmas аг előadó szerint, mert „a kegyetlen és igazságtalan trianoni béke ezeket a történeti szellemmel és magyar levegővel telített városokat nagyrészben lekapcsolta. ..... Hölgyeim és Uraim! — folytatta, a beszéd várható hatására is fellelkesült Jeszenszky — úgy érzem, ez a veszdelmes közelség új, de magasztos követelményt ró ránk a magyarság kapujában őrt álló gyarmati magyarokra ... szükséges, hogy megtartsuk ezt a határszéli új várost azzal a történeti szellemmel és magyar levegővel, mely a túlról jövő magyart megvigasztalja, az itteni ifjúságot kitartó munkára serkenti, és az esetleg itt megforduló, velünk nem érző idegent pedig tisztelet adására késztesse a magyar géniusz nagysága előtt." 10 A beszéd vázlatos ismertetéséből kitűnik, hogy a vármegye kultúrpolitikai irányítói messze túlmentek a Berzeviczy Albert által elmondottakon is. Nógrád és Hont „csonka vármegye" urai elveszett földbirtokaik miatt, de egzisztenciális problémáik következtében is, még érzékenyebben reagáltak a trianoni békeszerződésre, és még erőteljesebben próbálták a Horthy-fasizmus soviniszta-revansista politikáját előtérbe helyezni. Sajnos, a nemes célok megvalósítására, a madáchi eszmék ápolására a megye irodalmi, művészeti hagyományainak felkarolására hivatott Madách Társaság ünnepi ülésein, alkalmi esti rendezvényein az ellenforradalmi kultúrpolika, Kornis Gyula által megfogalmazott „a kultusztárca tulajdonképpen honvédelmi tárca" elvének gyakorlati megvalósítása érvényesült. Hogy mennyire az aktuális politikai célkitűzések szolgálatába állították a Társaság rendezvényeit, több példa is bizonyítja. Az 1924. április 27-én megtartott Madách-esten Móricz Lajos a Hazám vesztéről című verséből — amelyet saját maga adott elő — a múlt emlékein kesergő, de egyúttal a nemzet feltámadásába vetett hit árad. Az utóbbi szavalat a holt Árpád vezér emlékét idézi, aki harcosait összegyűjtve a haza hitvány ellenségeit zúzza pozdorjává. Emlékezés Kojra című versében szülőhelyét az „elszakadt Érmelléket" keresi fel a költő. 1 ' 1 Az 1925. évi április 25-i közgyűlést Dr. Huszár Aladár, a vármegye volt főispánja a Hiszekegy elmondásával nyitotta meg. Az ünnepség keretében — amely az 1924-es esztendő munkáját értékelte — került sor annak a serlegnek a bemutatására is, amelyet Huszár Aladártól kapott a Társaság. 17 A fasizmus európai térhódítása, de különösen Hitler uralomra jutása, továbbá Gömbösnek a totális fasizmus bevezetését célzó intézkedései alátámasztására a fasiszta demagógia szolgálatába igyekeztek állítani Madách Imre fő művét, Az ember tragédiáját. Kornis Gyula államtitkár, a korszak elismert kultúrpolitikusa Madách és korunk című cikkében azt igyekszik bizonyítani, mintha Mussolini, Hitler, Kemal, Pib sudsky csak Miltiadestől tanultak volna. Szerinte jobban munkálkodik az államférfi népe számára, ha a maga hatalmi ereje, és nem a tömeg szeszélyes gerjedelme irányítja az országot. 18 12
