Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)

Molnár Pál: A Nógrád megyei Madách-kultusz változása

A Nógrád megyei lapokban, kiadványokban ebben az időszakban hasonló értelmű vezércikkeket olvashattunk. A Madách Társaság programjába is egyre több, kifejezetten a fasiszta rendszert szolgáló újságcikk, tudósítás jelent meg. A Munka 1935. március 2-1 száma pl. arról tudósít, hogy február 23-án tartották Balassagyarmaton a Társaság fennállása 11. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülését. Az elnöki megnyitó után többek között Marnó Tivadar ezredes emelkedett szólásra. Beszédében a Gömbös Gyula által megfogalmazott nemzeti munkavédelmi szolgálatnak a tanulóifjúság körében kifejtett eredményes tevékenységét méltatta. A Társaság 1936. február 21-i ülésén — a kifejezetten irodalmi előadások, szavalatok mellett — a népi eredetű kultúra szükségességének, nevelő erejének bizonyítására előadták, hogy veszedelmet látnak az idegen táncokban, mert azok alkalmasak a magyar fajra jellemző méltóság és szemérmesség elsorvasztására. A hallgatóság a beszéd hatására — a tudósítás szerint — követelte, hogy az eddiginél erőteljesebben „ ... ápoljuk a magyar táncot. Csonka országunkban így lesz ismét hódolat a haza oltára előtt." Ugyanezen az ülésen került sor A Magyar Kálvárián, Üres fészekben című irredenta versek elmondására is.

19 A harmincas évek közepétől kezdve a revíziós politika is helyet kapott Madách Imre kultusza ürügyén tartott rendezvényeken, ünnepségeken. Erre jó példa a Balassagyarmaton 1937-ben történt szoboravatás is, ahol a nagy költő emlékműve 27 éves várakozás után a vármegyeház mellett lévő térre került.

20 Dr. Baross József alispán szoboravató beszédében még csupán a nagy költő tanításainak örökérvényűségét hirdette: „...Madách, néked nincs szoborra szükséged, a Te lelked a halhatatlanság dicsőségében, az örökkévalóságban él, de szüksége van a Te szobrodra a Nemzetnek, hogy tanulja meg becsülni Nagyjaink emlékét, és érezze a múlttal szemben kötelezettségét." Ezután költeményeket olvastak fel, amelyben már kifejezetten irredenta, revíziós célzatú állásfoglalások fedezhetők fel. A Munka 1934. október 2-i számában azt olvashatjuk, hogy „különösen megfogta a hallgatóságot az elveszített erdélyi föld iránti mérhetetlen vágyódás, a szomorúság meleg költői kiáradása ... "

1!) Bodor Aladár, a Petőfi Társaság tagja költeményeiben „a magyar sors sok keserűsége és bánata szólalt meg férfias erővel, nagy fajszeretettel. Visnovszky Rezső verseiben nemcsak az egyetemes emberi történet kifejezőjeként említi Madáchot, hanem a külön magyar vágyak és a magyar remények éltetőjeként is."

21 A felszabadulást követő időszakban a megrongált utak, hidak helyreállítása, a kifosztott ország talpraállítása, demokratikus átalakítása, a politikai küzdelmek kerültek előtérbe. Ebben az időszakban az eszmei harcnak is a népi demokratikus forradalom célkitűzéseit kellett szolgálnia. A munkáshatalom létrejöttével, a népi állam megteremtésével lehetővé vált egy széleskörű kultúrforradalom kibontakozása, az uralkodó osztály műveltségi monopóliumának felszámolása. A szocialista építés első éveiben vált lehetővé annak a folyamatnak a megindítása is, amelynek eredményeképpen tisztázódhattak Madách Imre életével, munkásságával kapcsolatos hamisítások, torzítások.