Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Bisztray Gyula: Mikszáth néprajza

Mária-képet vásárol a templomnak — a képet hozó szekér alatt leszakad a híd: kőkeresztet állíttat a temetőbe — mennykő üt bele. .. De bocsánatot, áldást hoz reá a falu árvája iránt gyakorolt jótéteménye.. ?

1 Átokkal sújtja a falusi pap a garázda földesurat, amiért kivágatta az út széléről a feszületet: ,,Ätok reád, amiért az Isten fiát megcsúfoltad, fű kiszáradjon, ha megtaposod, ember elundorodjon, ha megszólítod, izzadságod vérré legyen, álmod ébrenlétté váljék, ébrenléted lélekmardosássá. Légy átkozott; leheletedben dögvész támadjon, pillantásod megperzselje a becsületet, mosolyod izzó sebeket fakasszon. •." De a földesúr a pap torkába fojtja a szót, s az átoknak nem lett semmi foganatja: hosszú évek. múlva főispán lesz a basáskodó úrból.

28 Folytassuk a baljóslatú babonákat. Erryik karcolatában egész sor ilyen babonát halmoz fel Mikszáth: „Ha éjjel megzörögteti valami az ablakot, vagy ha a pap ablakában megcsordülnek a templomkulcsok, ha az asztalra helyezett palack (vagy pohár) egyszerre pattan és megreped, ez biztos jele annak, hogy halál történik."

29 Nem hiányozhat a sorozatból a kuvik: a „halálmadár" sem. A Száldohost Papp família című, már említett novellában olvassuk: „...éjjel ahány bagoly volt a környéken, az mind oda járt huhogni az ősház zegzugaiba. Jól érezték ott magukat; kuvikmadarak körülröpködték őket, mintha udvarolnának nekik." S nemhiába! Csakhamar meg is érkezik a gazda koporsója. „A baglyok szétrebbentek ... egy kuvik pedig ott szállott el a kocsis felett, ki fejcsóválva dörmögé: — Ennek a gyalázatosnak ki mondta meg ugyan előre, hogy jövünk? .. ."

30 Baljóslatú az öregasszonyokkal való találkozás éppúgy, mint az ő „jókívánságuk" is (újévkor, születésnapon stb.). Az eladó birtok с elbeszélés leánykérői a korosztálytól függetlenül is ügyelnek arra, ,,nehogy asszonyféle legyen az első szembejövő — az ilyen nagy aktusnál az mindig szerencsétlenséget jelent-"

31 Nagy bajt okoz az is, ha valakit „szemmel vernek meg", vagy ahogy mondani szokták: „Szemtől jött neki" — tudniillik a baj. Mikszáth magyarázata szerint: „A nép azt tartja, hogy az irigykedő rábámulás megigézi a gyermeket."

32 — De nemcsak a gyermeket, a jószágot is meg lehet igézni. Aranyos felhők с elbeszélésében a szegény özvegyasszony két leánya így aggályoskodik: „Kényes jószág a tehén: szemtől jön neki, gonosz emberek megronthatják tejét (mert vannak olyanok, akik tudnak valamit ebben) .. ,"

33 A balszerencsét jelző állatok között a legrosszabbak egyike a nyúl. Ezt Mikszáth is többször hangsúlyozza. A jó palócok egyik elbeszélésében az apa — juhásztársával együtt — borús előérzettél keresi leányát, akiről később kiderül, hogy vízbe ölte magát. Az Ipoly felé tartottak a füzesen át. ..A téglaégető felől hatalmas süldő nyúl szaladt egyenesen feléjük, s aztán, mintha az útjukat szelné keresztül, a lucernás felé vágott rézsűnk — Rossz jel! — monda a veres major juhásza."

34 A Különös házasságban hasonló jelenet ismétlődik. Az ifjú Buttler gróf gyámatyjával kocsin megy Egerbe, a szentszéki tárgyalásra. „Közel a városnál a baloldali kukoricásból egy nyúl ugrott ki és keresztülfutott 37