Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Bisztray Gyula: Mikszáth néprajza

emlékek fejlesztették ki benne. Természetének e babonás és misztikus vonásait Mikszáth maga is gyermekkori élményeire vezeti vissza. Házuk ablakai a temetőre nyíltak, s a temető Luca-napi „rémségei" megerősítették benne azokat a nyugtalanító, babonás hiedelmeket, melyeket szülőföldjén a nép körében hallott. Legkedvesebb mesemondói a falusi népből kerültek ki. A cselédség asszonyai és férfiai, a kocsisok, csőszök és pásztorok meséi kint, a csillagos ég alatt éppen olyan varázslatot jelentettek számára, mint későbbi kedvenc olvasmányai: a ponyvafüzetek, a világirodalom mesekincstárai, Jókai és mások. Az előbb említetr. novella címszereplője, Galandáné maga is boszorkány volt a falusi köztudatban. Az ördöggel cimborált; a falu lakosait — ha akarta — beteggé tette, a teheneket megrontotta, hogy ne tejeljenek, s azt is ő okozta, hogy a határt néha elverte a jég . . . Luca-nap éjszakáján (december 13.) aztán valósággal tobzódott a boszorkányságban. A ráncos képű, ocsmány vénasszony ekkor csodaszép leánnyá változott, fekete hajjal, csillogó, fényes szemekkel. . . Bornemisza Péter — Balassi Bálint nevelője — óta Mikszáthon kívül aligha volt magyar író, aki szemtől-szemben állott volna boszorkanynyal, vagyis az ördög cimborájával, mint ahogy ő állott így Galandáné asszonnyal. Ennek a helybeli boszorkánynak története többé-kevésbé alapképlete Mikszáth boszorkányokról és ördögökről szóló elbeszéléseinek. Kísértei Lublón c. novellája szerint boszorkány volt Pirityi Panna is, Bercsényi Miklós boszorkánymesterének és jósának, Bonc Miklósnak asszonytársa, röviden: „Bercsényi boszorkánya

5

'.- Ez a ráncos képű anyóka a sárosi vár alatt egy kis erdei viskóban lakott. Panna asszony azzal dicsekedhetett, hogy neki a Libiál nevű ördög a keresztapja, és hogy a Deliál ördög segítségével végzi bűbájos mesterségét. Messziről érkezett vendégeit azzal fogadja, hogy tudott jövetelükről, „mert a macska keresztül feküdött a küszöbén''. Értesült a vendégek nehéz megbízatásáról is, mert ,,a domború oldalára van a kenyeretek fordítva

1

' (az pedig a néphit szerint roszszat jelent). A konyhában nem ereszkedik tárgyalásba; beinvitálja őket oda, „ahol három elvált virág összekerül", tudniillik a szobába az asztalhoz. A „három elvált virág" ugyanis a szőlővirág — a bor, a búzavirág — a lángos és a kendervirág — az abrosz . .. Vadregényes környezet, babonás jelek és titokzatos értelmű szavak, mindezek — Mikszáth szerint — szükséges tartozékai a boszorkányságnak. Mikszáth többi „boszorkányai" vagy a környék tűzrevaló pletykás vénasszonyai közül kerülnek ki, mint például a kerítő szerepét is játszó Vőnekiné A jó palócok egy másik elbeszélésében,3 vagy pedig kívánatos szép asszonyok, mint például Katharina, a túlvilágról hazajáró Kaszperek özvegye/

1 Az ördög és a boszorkány egyazon „pokoli fajzat" kétnemű képviselői. Ahol az egyik, ott a másik is. Lám, Galandáné, a boszorkány, ebhiten élt Palyus kocsissal, akinek — az ördöggel kötött kontraktus következtében — a szerződés évfordulóján öngyilkossá kellett válnia .. .Ördöngös kísértetnek számított Kaszperek is; ezért kellett holttestét a sírból kiásni és máglyán elégetni... 33