Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Bisztray Gyula: Mikszáth néprajza

Kaszperek történetével kapcsolatosan mindjárt említhetjük írónk többi kísértetes históriáját is. Elöljáróban hadd halljuk Mikszáth idevágó magyarázatát: „A mi falunkban a temető bent van a házak között. . • Ebből aztán az következik, hogy nálunk több a kísértet, mint egyebütt; aki az ablakon kinéz éjjelente, egyszer is másszor is lát valamit, kivált télen a gömörődő ködből kihasadó árnyakat és különféle rémítésre alkalmas alakokat. Csakhogy mi nem félünk. Sőt bizonyos fokig megbecsüljük a saját kísérleteinket... Szép az, hogy a holtak feljárjanak és végezzék a saját misztikus dolgaikat. Hiszen babona, babona, de sikeres küzdelme a fantáziának a halál ellen, a teljes elmúlás ellen! . .. Igenis, hazajárnak a halottaink éjjelente .. ."

5 A kísértet járásnak ilyen „kedélyes" felfogása mellett (ezt a kifejezést Mikszáth maga is használja ebben a vonatkozásban!) nem csoda, ha regényeiben és elbeszéléseiben oly sűrűn tűnnek fel a „túlvilágról" hazalátogató szellemek. Ilyen például A Kállayak jeher asszonya (1884)°. Az elbeszélés bevezető mondatában Mikszáth utal Jókai regényére, mondván: „Nemcsak Lőcsének van fehér asszonya" . . .. Kísérteteket idéz elénk a Prakovszky-élbeszélés egjúk fejezete is a danse macabre-jelenettel. • . Ide tartozik Mikszáthnak egy többször elmondott anekdotája is, amely szerint: az elhunyt jóbarát mint újdonsült kísértet értesíti ittmaradt társát arról, hogy „miiyen a túlvilág". Mikszáthot állandóan foglalkoztatta a titokzatos kérdés- mi van a másvilágon? és miiyen üzenetet hoznak onnan a kísértetek? A kél /co.dusdid/cban' a kálvinista p.ap szelleme — mindjárt halála órájában — hírt hoz plébános barátjának. A Szent Péter esernyőjeben

8 a haldokló polgármester megígéri Wibra Gyurinak, hogy apjától a túlvilágon megtudakolja az esernyőnyél titkát. Az Akli Miidós c. regény egyik fejezetében

0 Ferenc császár álmában megjelenik egy önfeláldozó lisztjének szelleme: Ferencnek első kérdése: „Mi újság a másvilágon?" . . . A legismertebb példa pedig a Különös házasságban olvasható, mint a regény IV. fejezete, ezzel a címmel: ..Milyen lehet a túlvilág?""' Itt Medve doktor visszatérő szelleme adja a következő magyarázatot: „A halál voltaképpen jelentéktelen csere. A lélek helyet változtat, a test alakot." — Ide tartozik A fekete Icalcas c. elbeszélés is: a háláját a túlvilágról lerovó koldusleányka története...

11 Említsük meg végül a Fekete fogat

12 és Plútó

13 kísérteties históriáját is. Amabban egy hármas lófogat és egy fejetlen kocsis, emebben egy „a Plútó istállójából való" és szintén koromfekete színű ió képviseli a misztikumot, a kísértet járást és ördöngösséget. Mindezen történeteknél feltűnő a fekete szín szerepe, s titokzatos, babonás jelentése. Eszünkbe jut, hogy Lapaj, a híres dudás csodaszépen szóló dudája is egy Pokolka nevú fekete szőrű bárány porhüvelye. Az a fekete bárány pedig „egy elátkozott tündér királyleány" volt, és így voltaképpen az ő szelleme leheli ki a szebbnél szebb melódiákat. • .

14 Bár a teljesség igénye nélkül számolgatjuk össze Mikszáth fekete állatait, nem hagyhatjuk említetlenül A Száldobosi Papp família с novellájának egyik idevágó szakaszát.

15 Eszerint: a „furcsa", „titokzatos", „végzetszerű" Száldobosi Papp József udvarán még a fehér galambok is sötét színű fiókákat hoztak világra; „a tyúkok, a libák pedig mind fekete tollazatút viseltek a Papp-udvaron. Nem bírtak fehér állatot nevelni. S az a fekete udvar a fekete állatokkal olyan rémületes volt, mintha va34