Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Szabó Béla: Társadalmi, gazdasági viszonyok a Mikszáth-korabeli Nógrád megyében

fest az abszolutizmuskori nógrádi falvakról, mint Mikszáth. A birtokos osztály mérhetetlen követelései nem egyszer váltották ki a parasztság aktív ellenállását. A Szklabonyához közel eső Radistye jobbágyai, mintegy 300-an rudakkal fogadták a vármegye embereit, akik a Lónyai-uradalom által követelt robot-tartozások, a majorsági földek után járó bér- és erdei károk behajtására érkeztek a községbe. Az ellenállást később katonai erőkkel törték le. Nemcsak Radistyén, hanem a megye különböző területein is fellelhető az aktív ellenállás, s a kisebb-nagyobb összeütközések arra figyelmeztették a császári hatóságokat, hogy gyors intézkedésekkel állják útját az egyre szélesebb körű megmozdulásoknak. Mikszáth gyermekkora egybeesik a falunak a jobbágyfelszabadításárt folytatott küzdelmével. Másfél évtized kellett Nógrád megyének ahhoz, hogy az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc vívmányait, a jobbágyfelszabadítást ез az ezt megerősítő 1853-as úrbéri pátens rendelkezését végrehajtsák. Csak 1860-ban történt meg az első tagosítás mint a jobbágyfelszabadítás befejező része. A hatvanas években újabb és újabb községek fejezik be egyezséggel, megegyezéssel vagy perrel a földesúr és a jobbágyság közötti vitát. Nógrád megye e téren messze elmaradt Magyarország megyéihez viszonyítva. 1865-ben 62 községben még a tárgyalásokat sem kezdték meg, holott országosan erre az időszakra a tagosítások már befejeződtek. Az abszolutizmus éveiben a községek volt jobbágyainak és zselléreinek szinte nap mint nap harcot kellett vívni a volt földesúrral szemben. A falvak a küzdelemben utoljára léptek fel egységesen mint közösség. A kapitalista falu kialakulásával az ősi eredetű közösségek széthullása is bekövetkezett. A jobbágyfelszabadítás mérlegét Nógrádban a következőkben lehet megvonni. A megye parasztsága valamelyest növelni tudta a kezelésében levő szántóterületeket. 1849-ben az összes szántóterületeknek egyharmad része, mintegy 90 ezer katasztrális hold volt úrbéri szántó. A jobbágyfelszabadítás során mintegy 30 ezer holddal növekedett ez a terület. A szántók mellett számottevő legelőterületeket és kevésbé jelentős erdőterületeket is sikerült a parasztságnak megszereznie. A nem úrbéres földek jelentős részét azonban elvesztette a parasztság, illetve kénytelen volt annak egy részét a saját erejéből megváltani. A jobbágyfelszabadítással szabaddá vált paraszt súlyos gazdasági helyzetbe került. Az eladósodás már a hatvanas években ránehezedett a nógrádi falvakra. Emellett fizetni kellett az egyre növekvő állami adókat, az úrbéri perek és tagosítás költségeit, a földesurak kármentesítését. Mikszáth pályakezdésével egyidőben indult el a megye számbelileg legnagyobb osztálya, a parasztság is a kapitalista gazdálkodás útján. A föld az élet bölcsője, tulajdona alapvetően és hosszú évtizedekre határozta meg a paraszti generációk életét és jövőjét. 1870-ben 38 137 birtokos élt Nógrád megyében. 5 holdnál kisebb területen gazdálkodott ebből 27 810. A birtokosok 60%-a tehát már az induláskor életképtelen gazdaságokon kezdte meg a termelést. 9135 kisparaszti (5—15 holdas), középparaszti (15—30 holdas) gazdaság mindössze 3547 alakult ki a kapitalista gazdálkodás kezdetén. Ezzel szemben 1000 hold feletti nagybirtokon gazdálkodott 87 földesúr, az 500—1000 holdas középbirtokok száma 152 volt a megyében 1870-ben. A nagybirtokos kategórián belül az 1000—3000 holdasok voltak többségben, de megtalálhatók 5000 hold fölötti mammutbirtokosok is. A gróf Zichy család több, mint 37 000 holdas, gróf Wenckheim Ferencné, herceg Koh88