Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Szabó Béla: Társadalmi, gazdasági viszonyok a Mikszáth-korabeli Nógrád megyében

DR. SZABÓ BÉLA Társadalmi, gazdasági viszonyok a Mikszáth korabeli Nógrád megyében Méltán nevezik Mikszáth Kálmánt „a nagy palócnak", nincs a magyar irodalom reprezentánsai között egy sem, akinek neve annyira összeforrt volna a szülőfölddel és annak népével, mint az övé. A gyermekkor, az ifjúság, az indulás élményei nemcsak a sírig kísérték el, hanem mindvégig frissek, üdék maradtak. A szklabonyai szülőháztól indult el és a horpácsi kúriába tért meg. Hivatástudata, írói talentuma kiemelte a nógrádi környezetből, kívülről és felülről nézhette kortársait. A vidéki kisváros, Balassagyarmat nyomasztó, fülledt, zárt világából Pestre került a távlatok, a lehetőségek városába. A főváros „szappan-, petróleumszagú" háztömegébe azonban magával vitte a nógrádi tájak mesévé szépült képét, a palócok idilli patriarchális világát, melyet átmeg átszőtt egy ősi, kemény, pogányos természeti atmoszféra. Művészetének meghatározó tényezője az a magatartás, ahogy előadja történeteit. A személyes, közvetlen előszóbeliség, az mely Mikszáth előadásmódját áthatja és utolérhetetlenné teszi. Az elbeszélő, anekdotázó, közvetlen naiv élőszóbeli előadásban is a táj emberét szólaltatja meg. Mikszáthot olvasva a téli esték falusi mesemondóit hallja az ember, vagy a kovácsműhelyben adomázó falusi embert juttatja eszébe. Nemcsak témája kötötte a Palócföldhöz, hanem megszólaltatta népét, s ezen keresztül megismertette a palócok észjárását, nyelvét, poézisét. A legelső és legfontosabb élményeit a palóc falu, elsősorban szülőfaluja, Szklabonya, a vármegye és a kisváros Balassagyarmat adták. Nem indítást jelentett csak ez az élményanyag, hanem későbbi műveiben jellemző alakjainak megformálásában mindig vissza-visszatért. Egyéni érvényesülése előtt a „Tót atyafiak" és A „jó palócok" nyitották meg az elismerés kapuit, s e kapun keresztül olyan útra lépett, mely elvezetett az írói sikerekhez, a politikai karrierhez, az anyagi jóléthez. A magyar irodalom fejlődésében a romanticizmus és a realizmus válaszútján fellépő Mikszáth Kálmán azonban az általa oly életszerűnek rajzolt, a sok humorral szatírával, kritikával megfestett nógrádi élet gyökerét, a megye társadalmának igazi problémáit a maga valóságában és ellentmondásosságában, ellentéteinek mélységében sohasem mutatta meg. Az a társadalmi kép, mely a mikszáthi megfogalmazásokban elénk tárul nemcsak idillikus, hanem torzít 85