Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)
Erdős István: Mikszáth Mohorán
vasási rendszeressége, érdeklődése Mikszáth iránt vajon tükrözi-e mindazt, amit a könyvtár tényei jelentenek. Mert a 220-as (esetenként 270-es) olvasótábor ugyan az összlakossághoz képest nem túl nagy, de tisztes arány. Vajon a vizsgált csoport negatív eredményei, illetve mutatói nem abból adódnak-e, hogy a kérdezés felkészületlenül ér embereket, s nem tudják felidézni azonnal olvasmányaikat, az olvasott müvek hőseit, cselekménymotívumait. Az első kérdéskört arra vonatkoztatva tettem fel 120 fős csoportunknak, olvasnak-e egyáltalán, miért olvasnak. A túl általánosnak tetsző „olvasnak-e" pontosítására egy későbbi kérdés hivatott: „mit olvasott az elmúlt években''. A két válaszcsoport összevetéséből reális kép alakulhatott ki 120 mohórai könyvolvasására vonatkozóan. 120 fő közül százhárom igennel válaszolt arra a kérdésre, szokott-e szépirodalmi alkotásokat olvasni (85,8%). Érdekes az életkori megoszlás: a 14—30 évesek köréből mindössze 9 fő (15%) nem ér rá olvasni, a 30—50 évesek közül 8 fő (20°/ 0 ), az ötven éven felüliek közül senki sem válaszolt úgy: nem olvas. Más kérdés, hogy a válaszok valószerüsége az ő esetükben kérdőjeleket kell kapjon, hiszen 20 fős csoportjukból nyolcan nem tudtak megnevezni olyan regényt, amelyet 1971-ben olvastak: (40%). A középkorúak 40 fős csoportjából a nem rendszeresen olvasó 8 fő mellé még további 9 nem említ olyan regényt, amelyet 1971-ben olvasott volna: (22,5%). A felsorolt müvekből (számából, jellegéből) kiderül, hogy kik az olvasók 120 fős csoportunkban. A 14—30 évesek esetében a határt 5—6 mű felsorolása esetén, 30—50 évesek csoportjánál 4 felsorolt regény esetén, 50 éven felülieknél 3 alkotás említésénél húztam meg. Ilyen módon 120 fő közül 38 főt (31,6°/ 0 ) számítottam olvasónak; ez a szám csaknem pontosan fedi a jelenleg vagy közelmúltban könyvtárba járók számát (36 fő). A „miért olvas" kérdésre az egyáltalán nem, olvasó (!) 17 fő mellett, az idősebbek csoportjából 1 fő, az ötven éven felüliek közül 4 fő nem válaszolt. A 98 válasz közül (81,6%) nem minősíthető 14 (11,6°ÍQ): „szeretek olvasni" típusú feleletek ezek. A fennmaradó 81 válasz elemzése során érdekes csoportosulások figyelhetők meg. 61 válasz (72,5%) szórakozás keresésre, hasznos időtöltésre, kikapcsolódásra utal, 12 fő „tanul a könyvekből", „ismereteket szerez' (14,2%). „Erkölcsileg nemesedik'' könyvek által 4 fő, politikai motívumot említ 4 fő, saját életével veti össze az olvasott művet 2 fő, esztétikai élmény, művészi formában való gyönyörködés miatt olvas egy fő. • A Mikszáth-művek olvasására vonatkozó kérdéseim az általában feltett, olvasás-szokásra vonatkozó kérdések után következtek. Pozitív várakozás alakult ki bennem, hiszen nyilvánvaló, hogy a falusi emberek, földművesek nem az én réges-régi gyerekkorom (20 evvel korábbi falukép) parasztjai, akik gondjaikba szakadva élnek, s úgy halnak meg, hogy egyáltalán nem találkoznak a művészi élmény hatásával. Mindez összefüggésben van a mai falu progresszív átalakulásával, a parasztember nyilvánvaló státusváltozásával, kifelé fordulásával, a világ iránt felfokozódó érdeklődéssel. 120 megkérdezett közül 8 egyáltalán nem olvasott Mikszátn-müvet, s nyolc fő közül 6 filmen, rádióban, televízióban sem látott, hallott. A 112 Mikszáthot olvasó közül 37 nagyon régen olvasott regényei, elbeszélései közül valamit, ám címre nem emlékszik. 75 fő tud többé-kevésbé pontos cím megjelölésével felsorolni egy vagy több Mikszáth-regényt, elbeszélést (62,5'%). A 37 fős csoport tagjait a kérdőív után 64
