Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Erdős István: Mikszáth Mohorán

interjúszerűen is megkérdezve kiderült, hogy Mikszáth-művek emlékképei, motívumai valóban élnek bennük, többségüknél (28 fő) tényleges olvasás vagy színházi, filmélmény van jelen, de az emlék foszlány ok felelevenítése igen nehezen sikerül, sokféle idegen motívummal keveredik. Mikszáth-olvasóként azonban 15 fővel foglalkozunk tovább. Közülük 44-en egy alkotást jelöltek meg közelmúlt vagy régebbi Mikszáth-olvasmányukként. Kiderül, hogy az idősebbek (30—50 évesek és ötven éven felüliek) elsősorban A beszélő köntöst, A (17 fő) a Szent Péter esernyője című regényt, a Különös házasságot ismerik, a 14—30 évesek legsűrűbben említett művei: A lohinai fű (emléktábla hatása), A Noszty fiú esete Tóth Marival, Beszterce ostroma, az Üj Zrínyiász, A Gavallérok. Az elbeszélések közül az olvasott művek között szerepel: Bedé Anna tartozása, Az a fekete folt, Lapaj, a híres dudás, A ló, a bárányka és a nyúl. A Bedé Anna tartozása című novella dramatizált változatát néhány éve színpadon mutatták be a mohorai amatőr színjátszók. A 75 Mikszáth-olvasó közül 31 tud megjelölni olyan Mikszáth-hőst, akivel valamilyen ok miatt szimpatizál. Érdekes, hogy ,,jó emberként" 9 fő Tóth Mihályt említi A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényből: valamennyien a 14—30 éves korosztályhoz tartoznak. Ilyen sok „szavazatot" más Mikszáth-hős nem kapott. Tóth Mihály után legtöbben Bedé Annát — hatan — említették meg, hogy egyszerűsége, nemes tisztasága, önfeláldozása máig ható szép példa. 1—2—3—4 fő utal az alább felsorolt Mikszáth-hősökre : A ló, a bárányka, meg a nyúl című elbeszélés Jánoskája, Noszty Feri (!), a Beszterce ostroma Pongrácz grófja, Fabricziusz Antal „A fekete város" című regényből, Buttler János a Különös házasságból, Olej az „Az a fekete folt" című elbeszélésből, az új Zrínyiász Zrínyije. * S végül... A falu társadalmi struktúrájának változását éljük napjainkban. 25—30 évvel ezelőtt illuzórikus lett volna egy többségében paraszti közösségből álló településen irodalmi műveltségre vonatkozó adatokat gyűjteni: műveletlenségében csaknem teljesen homogén közeget talált volna a kutató. Ma, ha lassú folyamatként is, a paraszti, falusi életforma elemévé válik az irodalmi műveltség, a szépirodalom. Egyelőre mohorai tanulságaink szerint figyelembe kell venni, hogy már a falusi lakosság 30—40%-o is olvasóvá lesz. Azt is megállapíthatjuk, hogy Mikszáth írói géniuszát ismerik Mohorán az emberek, az írót sajátjukként szeretik, műveit olvassák, ismerik. A közművelődés aktívái könyvpropagandával, gyűjtő-kutatómunka ösztönzésével, népszerű rendezvényekkel is tervezik tovább mélyíteni Mikszáth örökségét Mohorán. m