Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Erdős István: Mikszáth Mohorán

tás, szervezés nehézségei már az első lépéseket elbizonytalanítják a kulturális életben. Minden rendezvény megbukik lassan: a színielőadás éppúgy, mint и hétvégi táncmulatság, vagy TIT-előadás. Rendkívül nehéz érdeklődést kelleni. Az idősebb korosztály szinte egyáltalán nem, a fiatalok csak óriási nehézségekkel mozgósíthatók. A Mikszáth-rendezvények iránt viszont feltétlenül élénk érdeklődésre számítanak. Ügy tervezik, hogy 1972. január 16-án vetélkedőt rendeznek „Ki tud többet Mikszáthról?" címmel a járás fiataljai számára, ismeretterjesztő előadásokat készítenek elő a Mikszáth-életmű népszerűsítésére, a kiszes színjátszó csoport pedig bemutat Mikszáth egy alig ismert novellcijából készült, Hevessy Sándor által színpadra állított egyfelvonásost. Néhány évvel korábban, 1965 körül, az amatőr színjátszókkal előadott „Különös házasság" emlékezetes siker volt a faluban, remélik, hogy a „Grisics hitelbe vett bort" című vidám egyfelvonásos is nagy közönségérdeklődést vált majd ki. A beszélgetés után egyedül járom a falu utcáit. Megcsodálom a Vay-kastély különös tornyait, a Tolnai-kúria ma a községi könyvtár épülete, s végül a volt Mauks-ház előtt állok meg. Itt élt hát, ezen a portán egykor Mauks Ilona, aki a dzsentri lányok hangos-mutatós viháncolása helyett a könyvek társaságál kereste, aki Victor Hugót, Dickenset olvasott, Jókai-rajongó volt, s kinek képzelete romantikus hősökkel népesítette be a kúriát, mígnem Mikszáth személyében maga mellett érezte a kor igazi hősét. A Mauks-kúria helyén épült ház ma gyógyszertár, állítólag pontosan olyan, mint a régi épület volt. Falán emléktábla: Mikszáth Kálmán 1S47—1910 A hagyomány szerint itt írta 1885-ben A lohinai fű című elbeszélését. A nagy íróra emlékezünk halálának 60. évfordulóján. Községi Közös Tanács Mohóra Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium irodalmi és honismereti szakköre 1970. A Mauks-portával szemben all az evangélikus templom, ahol Mikszáth másodszor esküdött meg Mauks Ilonával, mivel 1875-ben az írói pálya legkezdetén, a vállalt hivatás igézetében, de nagy anyagi nyomorban elválni kényszerüllek. A templom, vagy inkább kápolna, nagyon kicsi. Körülötte kisebb-nagyobb fenyőfák örökzöldje. Erős napsütésben a nagy gesztenyefa árnyéka idáig ér; a hagyomány szerint Mikszáth szívesen időzött, írogatott alatta. 3. A jelenlevő Mikszáth Kérdőíves, interjús módszerrel szándékozom megközelíteni a kiinduló problémákat; hogyan él Mikszáth emléke Mohorán, olvassák-e műveit, milyen a hatása? A. falu lakossága 1200 körül lévén, 120 személy megkérdezését határoztam el, úgy gondolván, hogyha a 10%-os „minta" egyedeit jól válogatom össze, 120 személy válaszai, véleménye alapján reális képet kaphatok kérdéseimre. A 120 személy foglalkozása szerint a lehetséges legvegyesebb képet adja: középiskolás diák, nyugdíjas, ipari tanuló, vezető értelmiségi, mezőgazdasági szakmunkás, gyógyszerész, kovács, háztartásbeli, állattenyésztő egyaránt található a sorban. Az életkori megoszlást a következőképpen határoztam meg: a 120 megkérdezett közül 60 fő (50%) 14—30 év közötti, 40 fő (33%) 30 és 50 év közötti és 20 fő ötven éven felüli (16,6%). A válaszok, reagálások színvonalát eleve meghatározza az a körülmény, hogy a három csoport közül az elsőben mindössze hét volt a megkérdezettek 61