Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)
Erdős István: Mikszáth Mohorán
között olyan, aki nem végzett nyolc általánost (11,6%), a másodikban 18 fő (4b%), a harmadikban 14 fő (70%). A megkérdezett százhúsz személy közül valamennyi tudta, hogy Mikszáthnak valamilyen kapcsolata volt Mohorával (100%), és meglepően magas arány ismerte a Mauks Ilonával kötött házassága körülményeit is (81 fő: G6',2°/ 0 ). Az idősek csoportjából erre a kérdésre mindössze 2 fő (10%) nem tudott érdemi választ adni, míg a 30 éven aluliak csoportjából U fő (24,1%). A Mauks családra vonatkozó kérdésekre mind a fiatalabbak, mind az idősebbek labilis válaszokat adtak. A 120 megkérdezett közül mindössze 24 tudta (20%), hogy Mauks Mátyás mohorai földbirtokos, szolgabíró volt, és Mikszáth mellette kezdvén a hivatali pályát szeretett belé annak leányába, Mauks Ilonába. Mauks Ilona visszaemlékezéseit mindössze két személy olvasta (1,6Ö°/Q), S közülük is csak az egyik tudott a könyvből életrajzi elemeket, mohorai motívumokat idézni. (Mauks Ilonára hivatkozva állította a megkérdezett, hogy a hírneves gesztenyefa — néhány évtizede még három volt belőle — nem lehetett Mikszáth kedvenc tartózkodási helye, nem írhatta ott A lohinai fű című elbeszélését, mert a fák Mikszáth idejében nem a Mauks-kúria portáján, hanem a szomszédos Plachy-telken állottak, és csak nem ment az író a szomszédba novellát írni!) A megkérdezettek közül 4 fő — rosszul emlékeznek az 1970-ben elhelyezett emléktábla szövegére — azt állítja, hogy Mikszáth a híres gesztenyefa alatt írta ,.A ló, a bárányka és a nyúl" című híres elbeszélését. Az idősek csoportjából valamennyi megkérdezett tudta, hogy van a faluban egy cltárterítő, amit Mikszáthné Mauks Ilona hímezett, a középső korosztályból 4 főnek, a fiatalok közül 23-nak nem volt tudomása erről (3,3%, illetve 19,2%). A Balassagyarmati Palóc Múzeum Mikszáth-szobáját a megkérdezettek közül 65-en látták (54,2°/o), de a többség 1—2 motívumra emlékszik csupán (bölcső, pipa, vagy A ló, bárányka, nyúl motívumra). A 65 főből 41 fő a legfiatalabb korosztályból kerül ki, természetszerűen a közelmúlt évek, évtized iskolai kirándulásai keretében, szervezetten nézték meg a Palóc Múzeum Mikszáth-gyűjieményét. Az interjúk során 120 személyből 52 említést tett egy idős mohorai asszonyról, Csadó Rozáliáról, a Mauks-ház egykori szakácsnőjéről (legalább 5—6 Csadó család él ma is Mohorán), aki ma már nem él ugyan, de néhány éve még színes történeteket beszélt az íróról, családjáról személyes élményei, emlékei alapján. Az idős asszony emlékezéseiről készült magnófelvételek érdemi vagy érdekes adatot, tényt nem tartalmaznak Míkszáthék életére vonatkozóan, a legtartalmasabb információ az volt, hogy Mikszáth nagyon szerette a kutyákat, szívesen foglalkozott velük. * A szájhagyomány útján terjedő Míkszáth-motívumok élnek a faluban, frissek, foglalkoztatják az embereket, viszont azt már csak 17 fő tudta 120 közül, hogy 1972 elején ünnepli a megye, az ország Mikszáth születésének 125. évfordulóját (14,1%). Megdöbbentően kevés azoknak a száma, akik ismernék Mikszáth megyei-hivatali munkáját. A 120 megkérdezettből mindössze 34 tudta, hogy az író Balassagyarmaton, a megye közigazgatási szervezetében dolgozott esküdtként, majd egy ügyvédi irodában (28,3%). Érdekes, hogy sem a középkorúak, sem az idősek nem ismerték jobban Mikszáth megyei munkáját, mint 62
