Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Bisztray Gyula: Mikszáth néprajza

hász ült dudával. Künn a major udvarán pedig húsz hófehér bárány volt különválasztva, mindeniknek piros pántlika a nyakában. Ez a menyaszszonyi hozomáy. Két év ilyenkorra már harmincra szaporodhatnak, mire pedig ötven éves lesz Magdalénka, ötszáz vagy tán ezerötszáz birka is lehet belőle, ha az Isten megőrzi, és a farkasok meghagyják . . . Minthogy Magdalénka anyja már régen meghalt, a Baléti húgát hozták el sütni, főzni, vendégek körül forgolódni. De nem is volt ott hiány semmiben. Az igaz, hogy halálnak halálával bánta meg néhány juh, de hát nem mindennap történik olyan esemény, hogy az egész környék legszebb leánya kicseréli a pártát a főkötő vei. Vidám kurjongatásokkal tölt be az erdő ..." (Ez után történik a földesúri garázdaság.) A következő szemléltető leírást Mikszáthnak Az eladó birtok с elbeszélése szolgáltatja (1893). Egy háztűznézőbe készülődő fiatalember és nagybátyja az erdőben éjszaka rájuk szakadó vihar elől egy juhásztanyán keres menedéket. Szerencsére a nagybácsi ismeri is a juhászgazdát, azazhogy a .,juhász-mágnást", akit Kártony Jóskának hívnak. Házánál éppen lánya lakodalmát ülik. „Javában folyt a tánc. A híres Lapaj fújta a dudát. Messze kihallatszottak a jókedvű kurjantások. Még akkor se maradi; abba a jóízű „podzabucski", mikor Körmöczy uraimék beléptek. A juhászgazda rájuk ösmert és vidáman ugrott eléjük: — A jó isten hozta a tekintetes urakat. Igyanak, egyenek! meg ne vessék szerény abroszkámat. Haj, haj, most már magam is perdülök egyet. Ilyen két vendég! Tessenek helyet foglalni az urak! •.. Az öreg tiszttartót szertelen élénkség fogta el, hogy ilyen víg helyre bukkantak. — Mit, hogy leüljünk? Még csak az kellene! Hol a menyasszony? Melyik az? Ott az a szöszke, a koszorúval? Ejnye, de derék anya volt, aki szülte. Hol az anyja? Hadd forgassam meg!... Mire aztán egy szögletből előugrott egy javabeli asszonyszemély, megtörölte száját szégyenlősen a kendőjével — de már akkor derékon csípte Körmöczy Péter s olyan podzabucskit kezdett vele járni, hogy a fiatal legények is megirigyelték." A mulatozást ilyenkor különféle tréfák élénkítik. Kissé vaskos társasjátékok fokozzák a jókedvet. Egeret csúsztatnak az egyik asszony ing vállába, „eldugott" tojást törnek szét egy másik vendég fején (persze a kalap is a fején volt) stb. A lakodalmi szokások megismerése mellett tehát Mikszáth kalauzolásával a juhász-nép társas szórakozásába is betekintést nyerünk. Most még röviden érintsünk a leánykéréssel és a lakodalommal kapcsolatban álló néhány kérdést. Ilyen például a kosár. Az elutasított kérő kocsijára, szekerére kosarat kötöttek. Azzal mehetett haza csúfosan. A kikosarazott kérők között vezető szerepet játszhat Gregorics Pál (a Szent Péter esernyőjéről szóló regény egyik alakja)'

0 aki ,,annyi kosarat kapott egymásután, hogy elhíresült róluk az egész országrészben ...'' De van Mikszáthnak olyan elbeszélése is,

11 amelyben a kérőt még csak ijesztgetik a kosárral: „ .. aztán vihetjük haza a mennydörgős nagy kosarat!" Célszerű tehát előre megnyerni a leányzó s a szülők hajlandóságát. Ezt a feladatot nagy szakértelemmel végezték falun a gügyük. Mikszáth több41