Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Bisztray Gyula: Mikszáth néprajza

Csakugyan ott szorgoskodék a konyhában, amint beléptek, s nem ejtette ugyan le a főzőkanalat zavarában, hanem annyi bizonyos, hogy elpirult." Egy kis szemérmetes húzódozás után persze hogy átadta Palinak cserébe fehér baboskendőjét. „Pali úgy indult vissza a baboskendővel gomblyukában, mint a legboldogabb vőlegény a világon." De hazafelé menet útközben nem tudott ellenállani régi szenvedélyének, az italnak, cigánynak és az ablaknál settenkedő régi szeretőjének — így aztán a házasságból semmi sem lett. A gyerekek című elbeszélés

3 viszont már egy lakodalmi menet leírásával kezdődik. A cím a túlfiatal házaspárra utal; első viszontagságaikról szól a mese. „Mikor megindultak a menyasszonyi háztól, a malomzúgóig ért a nászmenet, olyan hosszú volt, mivelhogy két ,,mágnás-família" került össze: a néhai Csillom János Józsi fia Bodokról és a kartali Major Jánosék Anna leánya- Kilenc szekérben ült csupán a násznép, a tizedikben a Gilagóék bandája. A legutolsón a tulipános ládákat hozták, meg az ágyat. A legelső kocsin a menyasszony ült fehér koszorúval, mellette lovagolt hóka lován a vőlegény..." (A többi — a fiatalok kezdeti élhetetlenségének leírása — már nem ide tartozik.) Van aztán a A jó palócok között három elbeszélés, amely a házaséletnek a lakod alomkor ígérkező méze helyett a csalódások keserűségét, a féltékenység „zöldszemű rémét" és a hűtlenség tragédiáit festi. A bágyi csodában

4 a délceg Gélyi János elcsábítja a szép molnárnét, Vér Klárát. Egy folytatólagos történetben, ahol már feleségül vette a megözvegyült, vöröshajú szépséget, ő maga válik megcsalt férjjé (Szegény Gélyi János lovai:') A kedves, szelíd Tímár Zsófi szorgalmas férjét, Pétert, az ácsot, szintén más asszony hódítja el... Mindezen történetekkel — s több más hasonlóval (pl- Ne okoskodj, PistaP — Mikszáth sokféle változatban példázza azt a fanyar tanítását, hogy a házasság bizonytalan kimenetelű szerencsejáték az „urak" és a „parasztok" társadalmában egyaránt... (ö maga is csak hét évi különélés után, elvált feleségével kötött második házassága idején találta meg a fészek örömét-) De nemcsak a falu jómódú gazdáinak (a ,,mágnások"-nak) lakodalmát mutatja be. Olykor elvezet bennünket egy-egy juhász-lakodalomba is. (Igaz viszont, hogy ezek a juhászok is „juhászkirályok" a többiek között!) Első alkalommal (1877) Lapaj, a híres dudás

7 lakodalmi szerepköréről értesülünk. Rendszerint farsang táján keresik fel a vidékbeli juhászgazdák, hogy megalkudjanak vele, mert ő szolgáltatja a zenét. Másik elbeszélése, amelyben már részletes leírást ad egy juhász-lakodalomról, 1835-ben jelent meg. Címe: A jus primae noctis.

s Ebben a szép Baléti Magdaléna lakodalmát meséli el; sajnos, az ünnepség — a címben jelzett földesúri erőszak miatt — csak az esküvő utáni táncig jut el. . . íme, a befejezetlen lakodalom mozgalmas, színes képe: A fiatalokat annak rendje és módja szerint kihirdették háromszor lent, a falusi 'teniplomban. „Összehítták a környékbeli juhászfamíliákból a násznépet, s megtörtént az esküvő a harmadik vasárnapon délután. Elég nagy pompa volt, de persze juhász módra. Négy fölpántlikázott szamár volt fogva a menyasszonyt vivő szekér elé. A többi szekereken három ju-