Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Bisztray Gyula: Mikszáth néprajza

veskedjenek". A vőfélyeknél is nagyobb ember a nász dolgában a násznagy; az a tiszte: előre kidicsérni a lakodalmat s ott is számtalan rigmust és jókívánatot elmondani. Az ő szégyene, ha valami rosszul sikerül, míg ellenben az ő büszkesége, ha a házasokból jó pár lesz. A nagy nap fölvirradtával a nyoszolyóasszony élére áll a nyoszolyólányoknak, s felöltöztetik a menyasszonyt hófehér ruhába s csinált vir?.gkoszorút tesznek a fejére. Mikor már készen van, a menyasszony vőfélyét elküldik a vőlegényért, aki már türelmetlenül várakozik otthon ezalatt. Megindul a menet a lányosházhoz. A menet végén a cigánybanda már előlegképpen rá-ráránt egy-egy nótára. A vőfélyek kezében fonott kalács és boros kulacsok vannak. Táncolva, kurjongatva haladnak a menet élén, a felsailangozott botot, vagy mint néhol szokás, a nádra kötött tarkabarka kendőket most a násznagy viszi nagy kényesen. A lányosházhoz érve a násznagy — formit kedvéért — mégegyszer kikéri а lányt. A vendégeket megkínálják valami étellel, mire ezzel a kívánsággal köszönti fel a násznagy a leendő fiatal párt: „Legyen az új párnak bora, búzája és békessége!" Ezután bevonulnak a templomba. Esküvő után jön a tömérdek fogású lakoma. A násznagy minden új ételt új meg új verssel, mondőkával ajánlgat, mégpedig humorossal. (Ennek paródiáját, visszáját élvezhetjük József Attila „Kínálgató" című tréfás versében.) „Odakünn az eresz alatt a koldusok ülnek hosszú sorban, s a maradékok odakerülnek. De csak akkor volt a lakodalom tisztességes, ha a koldusoktól is jut maradék . . ." Vacsora után muzsika, tánc. A násznagy is szaporán rakja a lábát. „A menyasszonyi tánc még komoly, méltóságos, de azután belevegyülnek a többi párok is, s a széles jókedv úgy elszilajosodik, hogy csak a hajnal vet neki véget. Ekkor aztán a menyasszony ..visszavonul". Ez a legérdekesebb mozzanat — mondja Mikszáth. — A nyoszolyólányok a koszorúját leveszik, varkocsát kibontják, hogy sohase legyen többé ez életben ilyen alakra befonva. Azután leszedik lassankint ruhadarabjait, levetkeztetik, mint egy fejedelemnőt. Ezalatt a nyoszolyóasszony babonát csinál az újdonatúj duzzadó ágyban. (Ez a babonacsinálás a román népnél is megvan: „fácse kurumizsla".) Mert attól függ, hogy a menyecske hű lesz-e az urához? — Mikor azután lefektetik, eloltják a' világot s lassan, csendesen kisompolyodnak a szobából, de az ajtót félig nyitva hagyják, hogy a vőlegény észrevétlenül beosonhasson." Ez után a nagyszerű leírás után már csak az analógiák kedvéért vetünk egy-egy tekintetet Mikszáthnak a leánykérést és a falusi lakodalmakat ábrázoló többi rajzára. A jó palócok kötete hasonlóképpen szemléletes képeket nyújt. Az egyik rajz (Szűcs Pali szerencséje)'

1 a háztűznézö — leánykérő legény látogatását festi. Szűcs Pali Gózonba siet, Bedé Erzsit megkérni. Ünneplő ruhájába öltözött; gomblyukába piros selyemkendőt fűzött; ezt akarja kicserélni leendő jegyesének kendőjével. „Éppen delet harangoztak, mikor Bedééknél benyitott a kapuajtón. Bedéné kendert tilolt az udvaron, nyájasan fogadta a legény köszönését s lerázta kötényéről a pozdorját, amint illik érdemes vendég előtt. — Kerüljünk beljebb, Pali öcsém! Éppen jókor jöttél: Erzsi főzi az ebédet.