Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

villanygépek terjedésével a gyorsan megtérülő vállalkozói haszon elve érvényesült nemcsak rejtekezve, hanem nyíltan és határozottan. A tőke megmutatta igazi agresszív arcát. A helyi érdekeltség kiszorult az új világ fő áramából és inkább csak mint színhely tudott másod-harmadlagos hasznot húzni a fellendülés teremtette helyzetből. Különösen Salgótarjánt és környékét jellemezték az ebből a helyzetből eredező viszonyok. Losoncon a helyi - a kereskedelmi tőkére alapozott erő - képes volt a gép és zománcgyártás tekintetében felvenni az új követelményekkel a lépést. Szükség van agresszív tőke jelenlétére, amely új lendületbe hozza a meglévő helyzeti energiákat. A tudatos területfejlesztésnek gerjeszteni és szabályozni is kell a tőkemozgását. A tőke szívóhatása érvényesült a múlt század fordulóján. A mindennapi működéshez feltételek megteremtésére volt szükség. Elsődlegesen és hangsúlyosan arra volt szükség, hogy magas kvalitású szakemberek munkája segítse az új értéktermelés folyamatát. A magyar-felvidéki, elsősorban Selmecbányán mérnök diplomát szerzett - szaktudás mozdult meg a feladat teljesítése érdekében. A felsőfokú ismeret meglétét, a már megszerzett termelésszervezési, üzemi gyakorlat, tette teljessé. A tudás minőségét és hatékonyságát a külföldön megszerzett tapasztalatok jelezték. Az ebből a forrásból merítkező szakember gárda szívesen érkezett e vállalkozásokhoz, akár a bányászkodásról, akár a kohászatról, akár a századvégén fellendülő vas-üveg és gépgyártásról is volt szó. A helybenmaradásukat nagyban motiválta a színhely minősége. Az adott korszakhoz adekvát színvonalú urbanizáltsági fok a város, mint településforma volt. Ez utóbbi feltétel kedvezőtlen állapota következtében helyi kötődésük ellentmondásosan fejlődött. Feltétel nélkül kötődtek szakmájukhoz, vállalatukhoz, munkakörükhöz. Amíg e téren a feltételek kedvezőek voltak helyben maradtak. Kevésbé motiválta itteni életüket a település, hiszen társadalmi és családi kapcsolataikat is hangsúlyosan a szakmai, vállalati hatás alakította ki. A feladatok elvégzéséhez megfelelő számú és képzettségű szakemberek kellenek. A tevékenységükön túli - vállalatiintézményi -viszonyok, másszóval a humán infrastruktúra egyidőben történő kialakítása több esélyt teremt a helybenmaradásra. 108