Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

napjainkban megfigyelt és átélt változás unos untalan előbukkanó akadályain a települést. E folyamat fontos pillére, hogy a korábban fáradtságos munkával létrehozott új közigazgatási és új politikai város mellé felépült - felépítették - a küllemében is új - velük lényegében szinkronban lévő - várost. így tehát nem elhanyagolható megtennünk azt a fontos megállapítást, hogy a 60-as években elindult városátépítő folyamat eredményeként jött létre a várost alkotó három elem egysége, amelynek lényege, hogy ennek birtokában, tudatában az itt élők számára biztonságot nyújt ez a felismerés, és az újra csak jelentkező megoldásra váró feladatokra fordíthatja a figyelmét. E munkálkodásban döntőnek azt tartom - hogy a várost tartó negyedik pillérként - miként fogalmazódik meg az előre is figyelés követelményei és gyakorlata szerint szuverénül működő kulturális város

. A dolgozat e keretek, és e folyamatok között élőkre, Salgótarján népére fordítja a figyelmét. A társadalom kialakulásának összetevőit, a cselekvés lehetőségeit és történéseit foglalja össze. írójának célja és szándéka nem lehetett más, mint ismeretére és tapasztalatára, az ebből eredő meggyőződésére építve rajzolja meg a visszahúzó mitoszoktól lassan megszabaduló település történeti valóságát korszerűen megközelítő képét, amelyet az itt születettek és itt élők önismeretéhez elengedhetetlenül szükségesnek tart. Salgótarján régi városháza /86.734/ 78