Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

nem feledték a hagyományokat. Amely nem más, mint az, hogy a nagy rangot kivívó nógrádi - hangsúlyosan a losonci - kézművesség a jó minőségű árujában bennefoglaltatott a létrehozó műveltsége is. Az a viselkedés öröklődött tovább amely becsülte a szép könyvet, de megőrizte a "műalkotásként" számon tartott termék egy-egy példányát is. Ez az átöröklődés nemcsak a kézművesek körében volt gyakorlat, hanem a gyáriparosok legjobbjai között is megjelent. A már többször említett Rakottyai Ferenc és György Losonchoz kötődését ez a tulajdonsága tette hangsúlyosabbá. Rakottyaiak nemcsak a család hagyományaiból töltekeztek. A Losoncon és a környék többé-kevésbé eldugott völgyeiben megkapaszkodott üveghuták, vashámorok tudós, nagy szaktekintéllyel bíró vezetőije példát jelentettek számukra. A közeli szinóbányai üveghuták merész vállalkozója Kuchinka Ferenc /1844/, az ugyanitt vaskohót üzemeltető Kossuch János /1848/ országos hírneve ösztönzőleg hatott merész álmaik megvalósítására. A tudományt, a gyakorlati munkát egybekapcsoló Pantocsek Leo Valentin /1856/ ösztönző hatása elevenen ható élményt jelentett a Rakottyai családban, éppen úgy, mint az ipartörténeti munkáiban is a liberális kapitalista eszmeiséget valló Sztudinka Ferenc /1856-1931/ tevékenysége. Sztudinka a Rakottyai-féle Losonci Magyar Bádog és Vasedény Zománcozó gyár főtisztviselőjeként, a vállalkozás keleti - orosz, lengyel - piacának bővítésében aktívan részt vett. A figyelem és a megőrzés fontosságának elve azonban kitágult: megmutatkozott az ipari munkások iránti szociális érzékenységben, az új helyzetbe kerüli munkás mindennapjainak segítésében is. Ez jellemezte a losonci orvos Herz Sándort, aki mindezeken túl a szocialista gondolkodás terjesztésére is vállalkozott. Kitágult az újfajta figyelem térben is. A vállalkozó tőkés típusaként jelent meg a salgótarjáni iparvidéken id.Chorin Ferenc /1842-1925/ a bányavállalatnál. Személyisége, szabadelvű világfelfogása, tehetsége volt a legnagyobb tőkéje. Felfogása szerint "az ország gazdasági felemelkedése a nagyarányú ipari fejlődés függvénye." Markáns tevékenysége következtében 1891-től már a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt elnökeként dolgozhatott. Nézetrendszere új elemmel bővült: a modern hitelszervezet létesítésének és működésének szükségességét vallotta. Id.Chorin az új polgártipus: a vállalkozó, nagypolgári, a világra kitekintő értelmiségi jegyeivel felruházott személyiségként oldotta meg a rá váró feladatokat. A körülötte tevékenykedő és a századfordulóra kiteljesedő salgótarjáni nagyüzemek legjobb vezetőit is ez a magatartás jellemezte. A haszon megtermelésének elsődlegességén túl enyhíteni próbáltak a munka által kiváltott fizikai kínokon, a 45