Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

megélhetés nehézségein. így vált közismertté, népszerűvé, Gerber Frigyes /1856-1897/ Gerő Nándor /1862-1918/ Róth Flóris /1865-1955/ már életében is. /26 A Salgótarjáni Polgári Kör Salgótarján a századfordulón A XIX. század közepétől a nyersanyagkitermelés kiváltotta a gazdagodás lehetőségeinek kiszélesedéséből, a kapitalista haszon okozta korai mámorból az 1870-es évek eleji gazdasági válság jelentette az itt élőknek - a munkásoknak és a befektetőknek egyaránt - az első kijózanodást. A közel tíz éves lábadozás után az 1880-as évek kezdetétől a gazdaság fokozatosan újra éledt, és lendületet vett. A megújulás Salgótarjánban és közvetlen környezetében eddig nem tapasztalt fellendülést jelentett. A bányászkodás korszerű nagyüzemmé válásának az acélgyártás modernizálódásának és újabb ipari üzemek - üveggyárak - létesülésének hatása az 1880-1910 közötti időszakban a település mindennapjainak látványos fejlődését is hozta. A többszörösére nőtt népesség száma stabilizálódott. Az itt élők foglalkozás és nemzetiség, vallás szempontjából kiszínesedtek. A lakosság képzettsége, műveltsége okán egyre jobban igényelte a társadalmi közösségi kapcsolatok szervezeteinek kialakulását és működését. Új társadalmi csoport - a polgár - honosodott meg Salgótarjánban is, amely részt és helyet kért a település életében. A magyar nemzeti tudat erősödését elősegítette a honfoglalás ezredéves ünnepség sorozata, amelynek helyi eseményeit kezdeményező kulturális erő is létrejött, amelyhez ugyan differenciáltan, de mégis nagy szívvel, lelkesedéssel kapcsolódott a közönség széles köre is. A két tényező: a polgár és az általa hozott eszmék, ideák realizálódásának igénye, valamint a nemzeti buzgalom felerősödése ha nem is kizárólagosan, de döntően meghatározta Salgótarján közösségi életét. A polgár önmagához és környezetéhez is kritikus volt. Véleményének hangot is adott. Úgy vélte: "Salgótarján nem törődik a jelennel. Nem törődik a múlttal." /27 "Falusi életet élő város {akkor még nagyközségi rangja volt a településnek, de a lehetőségei miatt az itt élők városnak nevezték gyakran. - H.l.} polgárai vagyunk, nem a lélekszám miatt falu 46