Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

Az alkoholizmust - elég sajátosan - az egészségre ártalmas rossz szőlőből készült bor ellensúlyozására, a kulturált mértékű és fajtájú szeszkiméréssel akarta visszafordítani. Emiatt gróf Forgách Antalnéval került peres viszonyba, hiszen ez a tette már sértette a feudális regálé jogot. /14 Az értelmiségi felelősség szólalt meg abból az írásból is, amely szerint. "Ha nem segítünk a népen, a mostoha viszonyok óriási pusztítást visznek benne véghez." /15 Az alkoholellenességben késői társa volt az orvos Herz Sándor /1875-1938/, aki a losonci ipari munkások között végzett lassú eredményeket hozó, egészségügyi felvilágosító munkát. /16 Hosszú évekig vissza-visszatérő témája mind a lapokban, mind más művekben is a nőkérdéssel, a női egyenjogúság megoldásával kapcsolatos tennivalók számbavétele. Ez általános, magyar illetőleg világjelenségnek is számított. Nógrádban Kármán József Fanny hagyományainak megírása és megjelenése óta talán még nyomatékosabban élt a közvéleményben, a családjának kiszolgáltatott, szenvedő nő tipusa. A XIX. század közepére a hagyományokra épülő nőideál és "nőfelfogás" alig változott. Madách Imre az 1864-ben az akadémián elmondott székfoglaló beszédében, arról értekezett, hogy "a nő korán fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut; könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz híjával az emberiség irányadó szellemei közé nem emelkedik". Felfogása lényegében megegyezett Arany Jánosnak a nőírókról vallott felfogásával. Mindezek miatt nagy vitába keveredett Madách Veres Pálné Beniczky Herminnel./17 A XIX. század végére az új társadalmi és kulturális feladatra készülő nemzedék képviselői már másként gondolkodtak a női nemről. Kosztka Tivadar a lányoktatás fejlesztése ürügyén megfogalmazta eszményképét: amely nem más, mint a művelt, tanult nő, akit "nem a szépség sem a pénz, mert az múló valami, hanem ész, a műveltség" emelt ki sanyarú helyzetéből. A minden téren egyenlőképpen fogadott nő eszményképe azonban nem terjedt rohamosan.. /18 A helyzet ellentmondásosságát jelezte Mikszáth Veres Pálnérói írt "nekrológja", aholis úgy fogalmazott az író, mintegy az általános közvéleményt követve, hogy Zrínyi Ilona azért került be.a magyar történelem arcképcsarnokába" mert olyan volt, mint egy férfi". Bár Mikszáth határozottan állította, "hogy a magyar asszonyban is megvan a nemes érc, melyből a nagy társadalmak, nagy asszonyai vannak gyúrva". A magyar nőnevelés, nagy úttörőjében "erős hatalmas" akaratát, a soha nem lankadó "csodálatra méltó 42