Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

szívósságát", a mindig munkálkodó, alkotó személyiséget tartotta örökre megőrzendőnek. /19 Az új gondolkodás elemei kitűntek a szlovákság iránt megnyilvánuló mindennapi tettekben is. A nyelvi különbség nem okozott kommunikációs zavarokat a megyében magyarok és szlovákok között. Kizárólag szlovák nyelvű iskolai oktatás ugyan nem folyt Nógrádban. A munkában a népesség egységesen magyarnak tűnt. Az 1880-as években még nem jött létre számottevő szlovák polgári értelmiségi réteg. A szlovák polgár asszimilálódott a dzsentrihez, és igyekezett túl tenni rajta a magyarkodásban, szólamhazafiságban is. Éppen ezért Losoncon, a Tátra Bank fiókjának létrehozása körül tevékenykedő Bazovszky Lajos ügyvéd szlovák orientáltságú gazdasági-politikai tevékenysége nagy visszatetszést váltott ki a város lakosságából. A magas kulturális szintű és a megyében a nagyobb településeken élő zsidóság a századfordulóra jogaik elismerése után ötven évvel, nemcsak beilleszkedett a magyar valóságba, hanem sokszor a helyi gazdasági élet irányítói közé emelkedett. Ezt tapasztaltuk a művelt losonci zsidók esetében. Hasonló volt a helyzet Salgótarjánban, Szécsényben és Balassagyarmaton is. /20 Személyiségek, típusok A gazdasági fellendülés rugói, a kulturális mozgalmak szükségességének felismerői a Nógrádban élő és tevékenykedő személyiségek voltak. Közöttük találunk olyan neves alakokat, akiket nemcsak a megyei, vagy szűkebb érdek, de országos tekintetben is figyelemre érdemes szándékok vezettek. Törekvéseiket, irányultságukat tekintve csoportosíthatók, annak ellenére, hogy ők sohasem képeztek működő közösséget. A legdifferenciáltabb képet a hatalomhoz közelállók és a hozzájuk kapcsolódók köre mutatta. Közöttük találtuk meg leginkább Mikszáth-tipusait, akiket az ismert élethelyzet vette körül: a vármegyeháza, a megyei börtön, a szerkesztőség, az ügyvédi iroda. /21. A korai Mikszáth írásokban szereplő hivatalnokok között üdítő színfoltot képviselt Török Zoltán /1852-/. A felső Nógrádból származó középbirtokos ügyvéd bejárta a közigazgatás alacsonyabb lépcsőit, ahonnan Losonc polgármesterévé választották /1890/. Személyiségének vonásai eltértek a vármegyei szokásoktól. A budapesti ügyvédség idején - a hetvenes évek végén - megismerte a már meginduló új fővárosi szemléletet, amelyet hazaérkezve képviselt. Ezt követően a polgári tudat fejlesztését, az igazságosabb 43