Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

A kommunista és a szovjet ellenesség gyakran együtt jelentkezett, és katonai emlékművek lefestésében, megrongálásában öltött testet Salgótarjánban (1991. szept.2.) az emlékmű letakarásában Pásztón (1992.júl.). A pártok megyei szervezetei az országos központjukkal jó és szoros kapcsolatot tartottak. Sok minden mellett erre utalnak a sűrű vezetői látogatások Nógrádban, miniszterelnökként - egyben pártelnök - Antall József és Boross Péter (1994. ápr. 18.) járt. Göncz Árpád köztársasági elnök négyszer fordult meg a palócok földjén a ciklus alatt. Rajtuk kívül 11 miniszterrel találkozhattunk, az államtitkárok és az azt követő beosztású köztisztviselőket már nem is számoltuk. A párt elnökök közül Torgyán József ötször, Orbán Viktor ötször, Thürmer Gyula kétszer, Surján László négyszer, Horn Gyula kétszer, Pető Iván kétszer látogatott el Nógrádba. Az időszak politikai életének jelentős vesztesége volt dr.Várkonyi József (19291993) halála, amelyet az a vakum is jelzett, hogy nehezen tudtak - ha tudtak egyáltalán - a feladat ellátására megfelelő személyt találni. Az 1994-es választások az MSZP elsöprő fölényét eredményezték. Megyei politikusaink közül a sok tekintetben legvilágosabban látó, de gyakran pártot váltogató Bilecz Endre (MDF, SZDSZ, független, MDF) ezt a helyzetet is pontosan minősítette: "Hosszú és keserves lesz a szocialista politikusok nógrádi menetelése". (1994. jún.4.) A gazdaság romló virágai 1991-ig Nógrád gazdaságára a "jön a farkas" népmesei ijesztgető gesztusa volt a jellemző. Mindaddig a megye gazdasági életében nem volt érzékelhető lényeges változás: KFT-k alakulgattak, gazdasági érdekcsoportok, vállalkozások szerveződgettek; de lényegében mindenment a maga korábbi útján. Egy ismert vállalkozó úgy vélte: "az új rezsim is a jó lovakat üti." (1991. jan. 18.) 1991 azonban elhozta az igazi megrázkódtatások kezdetét. Az első döbbenetet a munkanélküliség ugrásszerű növekedése okozta: Salgótarjánban 1991. januárjában 1178 fő, februárban 1800 fő volt a létszámuk. Az 1991. március 7-i tudósítás már azt rögzítette: Nógrádban 4000 munkahely megszűnt, már ekkor is Szécsényben volt a legmagasabb 14,5 % - a munkanélküliek aránya, és mindez később még növekedett. 140