Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sztranyavszky Sándor (1882–1942)

A rövid izgalom után kezdődhetett a felszabadult vigasság a "tüntető éljenzés", a győzelmet megünneplő, el nem hagyható lakoma a Tóth szállodában, a mandátum átadása a győztesnek. Az ünnepségen Balassagyarmat jeles férfiai - a vármegye politikai közvéleményének reprezentánsaiként - voltak jelen: dr. Baltik Frigyes evangélikus püspök, Kacskovics Iván, Jaskovics Ferenc és a távozó képviselő volt a fő szónok. /11 Sztranyavszky Sándor ugyan "komoly hazafias lendülettől áthatott beszédet" mondott, emellett azonban - politikustól szokatlanul, de egy pályakezdőtől elfogadottan - megmutatta emberi tulajdonságait is: "átölelte, megcsókolta bájos nejét" és sírt, amikor átvette a mandátumot, majdnem sírt, amikor a banketten apja felköszöntötte, meghatódott volt, amikor barátai köszöntötték. Sztranyavszkyt választottuk - hangzott az általános vélemény, "mert szeretjük a hazát, hódoló tisztelettel övezzük körül a királyt, rajongunk családi szentélyeink békéje és boldogságáért". /12 Sztranyavszky Sándort tehát megválaszották képviselőnek. Milyen politikai nézeteket valló személyiség került a megyeszékhely és került képviseletében a parlamentbe? A párt, a kerület, az ország érdeke vajon egységes rendszerbe, egymáshoz közelítve, vagy a teljes diszharmóniába érhető e tetten felfogásában? Az országos politikusi pályára került Sztranyavszky több beszédét, parlamenti felszólalásának szövegét ismerjük, hogy kérdéseinkre némi választ kapjunk érdemes azokat górcső alá vennünk. Az érzelmeket sem nélkülöző képviselői programbeszéde három egységre bontható. Törekvéseinek első irányát általános célkitűzéseit abban látta, hogy a "kerületben a múlt küzdelmek szülte ellentéteket" kiegyenlítse, "a békét, melyre mindannyiunknak, de főként a közérdeknek oly szüksége van megteremtsem". Tevékenységének középponjába mély hazafiságát állította. Szavaival szólva: "legyenek meggyőződve tetteimet egyedül lelkiismeretem, hazafias meggyőződésem adja." Az általános megközelítés után, programjában állástfoglalt az ország politikai közvéleményét akkor élénken foglalkoztató konkrét kérdésekben is. Támogatta a véderő reformot. "Ma amikor körülöttünk minden állam, szinte őrült versenyre kellve fegyverkezik, tökéletesíti, növeli haderejét, akkor mi, igen tisztelt Polgártársaim, nem kedvtelésből, hanem a magunk biztosítása végett utalva vagyunk arra, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök felhasználásával véderőnket fejlesszük." Javaslatában egyetért a két éves katonai 155