Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

ugyancsak Sréter János nevet viselte "... családja második megalapítójának" számított. /1 Tekintettel szerepére, és a későbbiekre is kiható súlyára egy kicsit közelebbről is szükséges megismerkednünk vele. Születésének pontos dátumát homály fedi. 1655 körül született. Életének rövid leírása szerint: "... korábban Thököly híve, 1684-ben franciaországi követe. Részt vett Munkács védelmében; 1694-től Zólyom megye alispánja. 1703 októberétől a bányavárosok kuruc főkapitánya, 1704-től ezeres kapitány és a zólyomi kincstári jószágok igazgatója, 1705 végétől brigadéros és a tüzérségi főfelügyelő; 1709-10 között Eperjes parancsnoka. 1711 augusztusában Lengyelországból - többed magával - amnesztiával hazatért." /2 Politikai kapcsolatait arra is felhasználta, hogy vagyonát, birtokait gyarapítsa. Miként forrásunk megjegyezte: "Használva állását, melyre kitűnő tehetsége és szerencséje emelte jelentékeny vagyont szerzett." /3 Mennyi lehetett ez a megnövekedett birtok erre vonatkozóan nem rendelkezünk teljesen pontos adattal. Leszármazottai közül különösképp Mihály nevű dédunokája gyarapította a birtokot tovább, és megszerezte a Heves megyei szentimrei pusztát, és "...korszerű gazdálkodás által ottani birtokát mintegy 10 ezer holdnyi terjedelemre szaporította." /4 Az eredeti családi birtokokat Trencsénybe tehetjük. Ez számított ősi, családi fészeknek. Ezen túlmenően a kuruc brigadéros Sréterről tudjuk, hogy a Zólyom megyei Ribár környékén jelentős birtokai voltak. Számításba vehető területekkel rendelkezett Hajnik helységben és Bereg megyében is. Ez utóbbi birtokokat 1700-ban elcserélte Lónyai László örökösével, azok szandavári birtokaiért. Ekkor költözött a család a nógrádi településre és ezt követően vette fel a "szandai" előnevet /5 A továbbiakban a szandai, a surányi birtok volt a családi élet központja és a család anyagi életének alapja. Az irányítás és a társasági, vallási összejövetelek színhelye később a Szandához közeli Surány lett. A központ megváltozásának idejét nem ismerjük. Arról van tudomásunk , hogy az első Sréter kúria Surányban épült fel: egy dombon álló klasszicista stílusú kastély volt. Méginkább "...földszintes ház, nagy udvarral, körül fallal. Egyik hosszú oldalán tornác, 13 tömör erős oszloppal, fejezettek, magas lábazattal." /6 Azt azonban tudjuk, hogy 1767 előtt már itt volt a földesúri élet minden jellegzetes és jelentős eseménye. A XIX. század fordulóját megelőző évek a család gazdasági erejének kiemelkedő időszaka volt. Ekkor vásárolták meg a Surányban lévő Simonyi kúriát, amely a korabeli jellemzés szerint: "...hárs és gesztenyefákkal körülvéve. Előtte park, ez alatt végig gyümölcsös" volt. II Jelentős anyagi támoga74