Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

tást adtak - lévén a család is buzgó evangélikus - Surány környéki evangélikusoknak: az egyik Sréter uraság az egykori sörházát imaháznak alakította át, 1788-ban ugyancsak ő - akit egyébként a családban IV. Jánosnak hívtak telket ajándékozott paplak céljára. A birtokhoz tartozó két község lényegében katolikusnak mondható, de amint az 1826-ban kiadott megyei monográfiái írója is megjegyezte - más vallásúak, így elsősorban az evangélikusok száma jelentős volt. Szandán 356 római katolikus, 18 evangélikus és 6 zsidó, Surányban 459 római katolikus, 512 evangélikus, 22 zsidó vallású is élt. 1791-ben a Sréter urak anyagi támogatásával 230 frt-on egy hat változatú orgonát vásároltak egyházi célokra. A legjelentősebb anyagi hozzájárulást akkor kapta az evangélikus gyülekezet, amikor az új templom építéséhez nagyon jelentős adományt tettek a Sréter urak. 1818-ban elhatározták az új templom felépítését, ehhez a halmi malom egy éves hasznát ajánlották fel. Sréter Mihály éves jövedelmének 1/3, Sréter József 1/3, Sréter László 4/6 részben járult e cél megvalósulásához. Ez az egyháznak két év alatt 3102 frt hasznot jelentett. A templomépítés céljára 1818-ban Sréter Mihály 2000 frtot, Sréter László 1000 frt-ot, Sréter József 600 frt-ot adományozott. /8 A család és az egyházközség szoros kapcsolatára utal az a tény is, hogy Sréter József 1808 és 1838 között az egyházközség felügyelői tisztét is betöltötte. A következőkben vizsgáljuk meg a birtok kiterjedését, és kíséreljük meg a jövedelem forrásait is számba venni. Szanda: hozzá tartoznak a kis és közép kéri puszták. "Nagy és hasznos makk termő erdeje van, a puszták pedig vetésbe és szénában mutatnak előmenetelt." /9 "A patak vize csak az állatoknak alkalmas. A hegy sűrűn van fával benőve. A rétek a falu alatt elég nedvesek. A bent áthaladó út jó, többi utak a hegy miatt nehezebben járható. Nehéz fuvarok számára nem a legalkalmasabb." /10 Surány: "Elegyes falu, határja bár hegyes, még is hasznos; főképpen az erdőre és legelőre nézve... Két szépen épült és ékes kastélyok szépítik leginkább ezen helységet; mind a kettő hasznos gazdaságbeli épületekkel és jeles kertekkel ékeskedik"; Hegyaljáról hozattak szőlővesszőket az itten megnemesítésre. A XIX. század húszas éveiben a penci, a csalári, a pilinyi borokkal azonosan minősítették a surányit is. /11 Mohóra: "1740-ben egyedül még csak a Sréter családé, később már több nemesi családnak van itt birtoka", kőkerítésü temploma van, és két nemesi 75