Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

A modernizáció vetülete a társadalomban, a politikai gondolkodásban a XVIII. század végétől a XX. század első harmadáig Nógrádban

test. A zordonabb hegyvidék zártságával tűnik elénk, ahol az erdei munka, a fakitermelés, a kőbányászat, az erdei állattartás volt a meghatározó termelő tevékenység. /1 A természeti adottságok, a lakóházak anyagára az alkalmazott munkaeszközökre, az évszakokhoz alkalmazkodó felső ruházatra is hatottak. Ugyanígy: egyes természeti táji körzetek lehetőségei eltérőek voltak abban is, hogy a XIX. század közepétől lendületesen kibontakozó ipari folyamatokban a nyersanyag /szén/ kibányászásában, a mezőgazdaság megújulásában az itt élő népesség hogyan kapcsolódott be. Általában a modernizációról és az általa gerjesztett kihívásokról A modernizáció kérdéskörének történelmi irányultságú, társadalmi folyamatokba illesztett kutatása, a tanulmányok publikálása a nyolcvanas évek közepétől vált ismertté. Kulcsár Kálmán monografikus igényű művében a fogalom, a fogalom fejlődésének általános elemzését, és a magyar viszonyokhoz illesztett sajátosságainak bemutatását végezte el. A modernizációs kihívás a XIX. század eleje óta jelen volt a magyar gazdaságban. A meghatározottságai közül, a modernizáció folyamat jellegét és önmozgását különösképp hangsúlyozta a Kulcsár-mű. Emellett a centrum és periféria távolságának csökkenését, közeledését látta a szerző meghatározónak. Meghatározása szerint "az utóbbi százötven évben a modernizáció folyamata a periférián elhelyezkedő társadalmunkban a megkésettség következményeinek kiküszöbölésére irányuló törekvésként jelent meg." /2 A monográfia megjelenését számos tanulmány követte. A modernizáció tanulmányozásának központjai a magyar felsőoktatásban, az egyetemeken jöttek létre. /Figyelemre és tanulmányozásra érdemes Pokol Béla és munkaközössége által elért közelítések és felvetések, eredmények./ A Kulcsár féle monográfia tartalmazta, fogalmazta meg a számomra követendő utat. Megnyugtató, hogy mások is hasonlóképpen vélekedtek. Ránki György a szaktörténész szempontjaira ügyelve fejlesztette a szociológus nézeteit tovább. Újkori történelmünkben három modernizációs kísérletet ismert fel és jellemzett. A dualista időszak gründoló mentalitásával jellemezte a korai időszakot, amelyet a két világháború közötti reformerek szándékai követtek, majd pedig harmadikként az 1945 utáni korszak gazdasági, társadalmi jobbítási törekvéseit különböztette meg. 6